Egy körmönfontan megfogalmazott, és szórakoztatóan, talán kissé teátrálisan előadott anekdota okán Mesterházy Attila megkérdőjelezte a magyar orvos- és pedagógustársadalom szakmai és emberi tisztességét – írja Dr Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége elnöke nyílt levelében Mesterházy Attilának.

Mint ismert, az MSZP miniszterelnök-jelöltje még vasárnap, nyugdíjasok előtt tartott beszédében azt mondta: nem akar olyan országban élni, ahol attól kell tartania, hogy édesapja baloldali kötődése miatt nem kapja meg a megfelelő ellátást. Kijelentésén többen felháborodtak, az még az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárát is meglepte.

Bélteczki felhívta Mesterházy figyelmét arra, ha a politikusnak bármilyen konkrét tény jutott a birtokába arra vonatkozóan, hogy Magyarországon bárki, orvosi ellátása során hátrányt szenvedett politikai, nemzetiségi, etnikai, netán vallási hovatartozása miatt, tegyen ez ügyben büntetőfeljelentést. Mint írja, amennyiben megállapítást nyer a fenti jogsértés, a jogi mellett nem marad el a szakmai-etikai felelősségre vonása sem a vétkesnek. „Ám ha ilyen tény nincs az Ön birtokában, elvárjuk, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot a magyar társadalomtól!” – hangsúlyozza.

Az elnök úgy látja, Mesterházy – vélhetően politikai indíttatásból – olyan bizalmi kapcsolatokat veszélyeztet állításával, melyek évezredes gyökerekre vezethetők vissza. Erről szól a hippokratészi értékeken alapuló eskü, melyet minden orvos letesz. Ez alapozza meg azt a szükséges bizalmat az orvos-beteg kapcsolatban, mely elengedhetetlen feltétele a gyógyításnak – fejti ki az orvos. Hozzáteszi: ezt a bizalmat ássa alá Mesterházy állítása, miszerint előfordulhat, hogy valaki azért szenved hátrányt egészségügyi ellátása során, mert esetleg más politikai nézetet vall, mint orvosa.

Bélteczki több mint húsz éve dolgozik gyakorló orvosként, és mint levelében írja, soha nem merült fel munkája során a Mesterházy által felvetett eshetőség. „Attól tartok, kissé túlértékeli a saját és politikustársai szerepét” – jelenti ki. Mint hozzáteszi, létezik ugyanis az életnek olyan szegmense, ahol a közéleti hívságok jelentőségüket vesztik, s az ember szembesül biológiai létének korlátaival, s ez a legtöbb külvilági ingert számára másodlagossá teszi. Ilyen területe az életnek a gyógyítás – írja.

Az elnök végezetül elismeri, vannak aggasztó jelenségek a magyar egészségügyben. Ezért azt tanácsolja Mesterházynak, hogy ő is joggal vethetné föl a fekvőbeteg-ellátó intézmények elégtelen finanszírozásának kérdését, a súlyosbodó szakemberhiányt, a méltatlan, és kivándorláshoz vezető átlagkereseteket, a népesség katasztrofális egészségi állapotát, az európai viszonylatban lesújtó várható élettartamot. „Felelősségteljes politikusként próbáljon meg szembenézni a fenti tényekkel, ahelyett, hogy álproblémák felvetésével tovább súlyosbítja azokat” – hangsúlyozza nyílt levelében az orvos.