Kovács András
Kovács András
Mint arról az MNO beszámolt, 58 hónapja a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai erő, amivel a rendszerváltás óta nem látott rekordot állítottak fel.

A 2010-es parlamenti választáson a teljes népesség 34 százaléka választotta a Fidesz–KDNP, 12 százalék az MSZP, 11 százalék a Jobbik, míg 4 százalék az LMP listáját. A szocialistákra – nyolc év kormányzás után – a legkisebb arányban (8,7 százalék) Hajdú-Bihar megyében, a legnagyobb arányban (17,5 százalék) pedig a fővárosban szavaztak. A Fidesz–KDNP közös lista sikere Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legkisebb (27,9 százalék) és Vas megyében a legnagyobb (41,4 százalék) arányú.

Az MSZP listás szavazati aránya a teljes népesség körében 2010. április 11-én

 

A Jobbikra adott szavazatok eloszlásában a legkirívóbb különbség Budapest (7,5 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (16,5 százalék) között volt. A főváros és vidék közötti politikai törésvonal az LMP esetében is megnyilvánult. A budapesti választópolgárok 8,9 százaléka szavazott a zöldpártra, míg Szabolcs-Szatmár megyében volt ez az arány a legalacsonyabb, mindössze 1,8 százalék.

 

Az MSZP népszerűsége a teljes népesség körében 2011–2012. I. negyedév


Nem erősödött az ellenzék

A Tárki tanulmányából kiderült az is, hogy 2011 és 2012 első negyedéve között a legnagyobb tábort azok tették ki (47 százalék), akik bizonytalanok voltak pártszimpátiájukban, vagy nem válaszoltak a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. A jobboldali koalíció népszerűsége 26 százalékra csökkent a 2011 szilvesztere és a 2012. március közötti időszakban. A Tárki szerint ebből a trendből azonban az ellenzéki pártok nem tudtak hasznot húzni; sem a jobb-, sem pedig a baloldalon.


Az intézet által vizsgált időszakban az MSZP tábora átlagosan 11 százalék volt, vagyis nem változott lényegesen a választást követően. A Jobbik tábora csekély mértékben csökkent (9 százalék), az LMP-é változatlan (4 százalék) maradt. Összességében tehát az említett négy párt és pártszövetség átlagosan a szavazók 51 százalékának a szimpátiáját vívta ki az elmúlt 15 hónap alatt, ami 10 százalékponttal (körülbelül 800 ezer fő) alacsonyabb a 2010-ben listájukra szavazók számánál – állapította meg az intézet.

A Fidesz–KDNP listás szavazati aránya a teljes népesség körében 2010. április 11-én

 

A Fidesz–KDNP népszerűsége a teljes népesség körében 2011–2012. I. negyedév


Nem pártoltak el Hajdúban és Hevesben

A Fidesz–KDNP-szavazók elpártolása Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Békés megyékben volt a legnagyobb arányú, Hajdú-Biharban, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legkisebb arányú, mindössze 1-2 százalékpont. Az MSZP potenciális szavazóinak területi megoszlása egyenetlenebb lett, azaz nagyobb különbségek figyelhetők meg, mint a 2010-es választások idején. 2011 és 2012 első negyedéve folyamán már nem a fővárosban voltak a legnépszerűbbek, hanem Komárom-Esztergom (22 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (18 százalék) – szerepel a kutatásban.



A szocialisták támogatóinak aránya Bács-Kiskun megyében volt a legalacsonyabb (4 százalék) az elmúlt 15 hónap során. Ez utóbbi megyében és Vas megyében veszítettek népszerűségükből a legtöbbet, míg Komárom-Esztergom, Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyerték a legtöbbet.

Jobbik-hanyatlás Borsodban

A Jobbik pedig már nem Borsodban, hanem Heves megyében a legnépszerűbb, ahol majd minden ötödik választópolgár a radikális jobboldali párttal szimpatizált. Általában is megfigyelhető, hogy a radikális párt támogatói köre kevésbé koncentrálódik az Északkelet-magyarországi régióra annak következtében, hogy támogatókat nyert a párt Zala és Veszprém megyében, Szabolcsban pedig veszített.



Az LMP bázisában is megfigyelhetők területi változások. A párt Fejér megyében, a fővárosban és Baranyában a legerősebb 6 százalékos átlagos népszerűséggel, Szabolcsban, Komáromban és Bács-Kiskun megyében a leggyengébb 2 százalék alatti támogatottsággal.



A térképek forrása: Tarki.hu