Kovács András
Kovács András
A választókerületek új kiosztása meglepően jó lett az új szisztémában, de Budapesttől érdemes lenne egy körzetet elvenni, amit Csongrádnak kéne adni – ismertette az MNO kérdésére Kóczy Á. László, aki két szerzőtársával készített egy tanulmányt, amelyben népességi szempontból vették górcső alá a 2014-ben életbe lépő, új választási rendszert. Úgy látják, szerencsésebb lett volna régiók szerint leosztani a körzeteket, mivel az még arányosabb rendszert hozott volna.

A várhatóan ősszel elfogadandó új választási eljárási törvényről szólva Lázár János, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője május 29-én azt mondta: demokratikus, szabad, alkotmányos, az Alkotmánybíróság észrevételeit messzemenően figyelembe vevő választási rendszeren dolgoznak. A határon túli magyarok és a Magyarországon élő nemzetiségek esetében elkerülhetetlen az előzetes regisztráció, a többi választópolgár esetében viszont a jelenlegi rendszer fenntartása mellett szólnak az érvek. Azaz álláspontja szerint annak, aki nem határon túli magyar és nem vallja magát magyarországi nemzetiségnek, annak nem kellene a voksolás előtt regisztrálnia. „Ez így tisztességes, így kerülhető el a visszaélés a választójoggal.”

Lázár ezzel a bejelentéssel egyértelműen előzetes regisztráció esetleges bevezetése ellen van. Mint azt több balliberális lap megírta, a pártban fölmerült, hogy több nyugat-európai ország mintájára vezessenek be regisztrációt a választások előtt. A dolog komoly vihart kavart a baloldali táboron belül, amit jól bizonyított, hogy Molnár Zsolt MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy az előzetes regisztráció „szegényellenes, az alacsonyabban iskolázottakat súlyosan sértő” javaslat.  

Sajátos török eljárás

Mint arról az MNO korábban beszámolt, a korábbi egyéni országgyűlési választókerületek és a tavaly elfogadott, új szabályozás alapján létrejövő kerületek teljes népességének számát és eloszlását vette górcső alá a térinformatikával foglalkozó GeoX Kft. munkablogja. Bejegyzésükben azt boncolgatták, hogy a régi és az új területi felosztás mennyire nevezhető igazságosnak a népességszám-eloszlás tekintetében és az új határokkal sikerült-e, és ha igen, milyen mértékben megszüntetni az egyébként alkotmányellenesnek nyilvánított területi egyenlőtlenségeket. 

A regisztráció kapcsán érdemes felidézni Rytkó Emília, az Országos Választási Bizottság volt elnökének értékelését, aki a Political Capital oldalán megjegyezte, hogy az aktív rendszerekben a választójogosult állampolgároknak személyesen kell kezdeményezniük, hogy felkerüljenek a választói névjegyzékbe. Ez történhet a leggyakrabban egy regisztrációs kérelem benyújtásával, akár postán, akár személyesen vagy akár valamilyen más igazgatási eseménnyel összekötve – tette hozzá. Rytkó szerint tekintettel arra, hogy ez mivel személyes közreműködést igényel, soha nem fogja kitenni a választókorú lakosság száz százalékát; vélhetően a társadalmi kérdések iránt fogékonyabb és a választáson nagy valószínűséggel valóban részt vevő polgárok körét jelenti.

Nagy-Britanniában minden év szeptembere és novembere között regisztrációs űrlapokat küldenek ki a háztartásokba, ezek visszaküldésével lehet felkerülni a névjegyzékbe. Az Egyesült Államokban 1993 óta a fiatal polgárok a jogosítvány megszerzésekor egyidejűleg névjegyzékbe is kerülnek, kivéve, ha ezt kifejezetten megtiltják. Sajátos az eljárás Törökországban, ahol április második vasárnapján az állampolgárnak otthon kell várni a névjegyzéket összeíró hivatalnokot – ha nem teszi, kimarad – hangsúlyozta Rytkó.

Gerő ellentmondott

Gulyás Gergely egy, a választási rendszerről szóló konferencián rámutatott arra, hogy súlyosan sértette az egyenlőség elvét a korábbi szisztéma. A képviselő úgy látja, hogy ez komolyan hozzájárult az MSZP 2002-es győzelméhez. „Akkor lenne igaza Karácsony Gergelynek, ha azt is elmondaná, hogy korábban sötét diktatúrában éltünk.”

Gerő András, balliberális „véleményvezér” teljes mértékben szembe ment saját oldalának az álláspontjával, mivel szerinte ma is aktuális a választási regisztráció kérdése. Úgy látja, ha ezt választástechnikai konstrukcióval szűkíteni akarjuk, abban nincs semmi kifogásolnivaló. A regisztráció nem idegen momentum a jelenlegi választási rendszerben sem, jegyezte meg a történész, hiszen a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvételt is regisztrációhoz kötjük. A becslések szerint a választók 15-20 százalékának fogalma sincs arról, hogy kire szavaz, hangulati alapon adja le a voksát, így nincs jogszűkítés abban, ha regisztrációhoz kötjük a választójogot – mondta Gerő.

Jobboldali vélemények szerint az előzetes regisztráció bevezetése olyan következményekkel is járhat, hogy azok a szavazók, akiknek rendszeres munkalehetőségük van, könnyen lehet, hogy időhiány miatt nem mennének el regisztráltatni magukat, míg az inaktívaknak sokkal több ideje lenne erre. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az inaktívak körében lényegesen magasabb az MSZP és a Jobbik támogatottsága, így a választási eljárási törvény ilyen módosítása könnyen lehet, hogy a kormánypártokra ütne vissza.