Göncz Árpád kilencvenéves

WL
Forrás: MTI
2012. február 10., péntek 08:11
Pénteken ünnepli kilencvenedik születésnapját Göncz Árpád író, műfordító, 1990 és 2000 között Magyarország köztársasági elnöke.
Hirdetés

Budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10-én. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behívták katonának, Németországba vezényelt egységétől megszökött. Részt vett a fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban harcolt.

Szerenáddal köszöntik a kilencvenedik születésnapját ünneplő Göncz Árpád volt köztársasági elnököt budapesti otthonánál. A köszöntést Bródy János zenész, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Konrád György író, az SZDSZ alapító tagja és Kuncze Gábor, a szabad demokraták korábbi elnöke kezdeményezte. Tájékoztatásuk szerint a budapesti Vérhalom téren beszédek nem hangzanak el, mindössze eléneklik a Ha én rózsa volnék című Bródy-dalt. A szervezők számítanak a volt köztársasági elnök tisztelőinek részvételére a szerenádon.

A háború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP): előbb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék című lap felelős szerkesztője lett. Dolgozott a párt parlamenti csoportja mellett, valamint a főtitkár Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP szétbomlasztását követően csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie.

Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban eltávolították az egyetemről. A forradalomban a Parasztszövetség tagjaként vett részt. A november 4-i szovjet intervenció után a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában vállalt szerepet.

1957-ben a Bibó-per másodrendű vádlottja volt. A bíró halálos ítéletet akart kiszabni, bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért rá. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád – ahogy 2001-ben elmondta – végre nyugodtan alhatott, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban pedig abban bízott, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európában addig él egy politikai rendszer.

Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia; Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doktorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra.

A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.

Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben.

Elnökségének tíz éve alatt törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő maga kezdeményezett törvényt, indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Államfőként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ő volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában. Sok kitüntetést vehetett át, több rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város pedig díszpolgárává avatta.

Elnöksége idején Göncz Árpád volt Magyarországon a legnépszerűbb politikus, bár a tíz év alatt voltak olyan intézkedései (például a taxisblokád idején, vagy amikor ellenállt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökei leváltásának), amikor rendkívül nehéz politikai csatákat kellett megvívnia.

Címkék

Előző cikk

Csőtörés tette használhatatlanná az osztálytermeket 2012. február 10. , péntek 06:59

Következő cikk

74 millió forintot kérnek az „elszipkázott” gyerekekért 2012. február 10. , péntek 08:56
Hirdetés

Hozzászólások

  1. kerecsen 2012. február 10., péntek 11:56
    Ö csak de lehet ócska is, bocs az elütésért
  2. kerecsen 2012. február 10., péntek 11:50
    Nomen est omen.
    Ócsak morális rongy (gönc)
  3. spapi 2012. február 10., péntek 11:22
    Találós kérdés : mikor Árpi bácsit kifütyülték a Kossuth téren, melyik párt elnöke tiltakozott ellene ??? ----
    Politikai csatákat nem vívott ? Mostani elnökünk ki ellen fog "politikai csatákat" vívni ??? Pedig vívó volt !!
    Isten éltess Árpád bácsit !
  4. Szem-Tanu 2012. február 10., péntek 09:31
    Bizony az öreg gönc volt a kulcsa a kádári pribékek szét lopták az országot,nem megemlékezést érdemel hanem börtönt életfogytiglant.
  5. 2012. február 10., péntek 09:02
    Közepes tehetségű műfordítóként nem vált be, az szdsz bábjaként végrehajtotta utasításaikat. Sosem tudott megbízóitól elszakadni. Lánya csak az ő farvizén jutott el a hazaáruló címig, egyébként nulla.
  6. Cirbolya 2012. február 10., péntek 08:56
    Árpy bácsi is megéri a pénzét, akár csak az egész familiája.
  7. satra 2012. február 10., péntek 08:56
    Politikai csatákat egyáltalán nem vívott az öreg ,bábu volt az mszp-szdsz káros kormányzását segítette,rá néz az ember hányinger kerülgeti ,rögtön a lánya az eus magyar gyűlölő viselkedése jut eszébe .
  8. satra 2012. február 10., péntek 08:51
    Börtön társai nem éppen dicsekvésre méltó névvel illeték ,bizonyára volt rá okuk .
  9. satra 2012. február 10., péntek 08:46
    Cikk írója kihagyta,hogy gönc a Zétényi-Takács igazságtételt megsemmisítette solyómmal együtt, ,kádári pribékeknek átmentést adott a túlélésükre kifoszthatták eladósították az országot azért nyomorog az ország.Tényleg van mit köszöni.Most meg a 200 milliós állami tulajdonban magas nyugdijjal ,nem érzi súlyát a tettének ,dölyfösen éli világát.Egyik pártból a másikba vándorolt,legutolsó nem éppen dicső szdsz-ben tették köztársasági elnöknek amit nem érdemel meg ,közben a népre nyomorúságot hozott.No meg a lánya se különb az euban ,belesz@arik abba tányérba amiből eszik ,,gyalázat.

  10. ottóbá 2012. február 10., péntek 08:27
    Isten éltesse éljen 120 évet! Felejthetetlen volt az a pátokon felüli uralkodása,melyben tökélyre vitte a sz szdsz és a liberalizmus képviseletét, a taxis blokádos bűnözők támogatásáért, külön gratula lánya EU-s szerepléséért.Nagy volt a zakó, de erről nyiván nem ő tehet.

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

MNO vezető hírek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Időpont
2012
05
17
Megye
Város
Mozi
KERESÉS

Fülbevaló

MNO videók