Emlékezés

Gulyás: 1956 az igazságért való lázadás szimbóluma

MTI, 2016. március 21., hétfő 23:01
Az 1956-os hősök a nemzet közös emlékezetének örökké részesei maradnak, és Mansfeld Péter mártír halálára is emlékezni fogunk, amíg lesz magyar szó és lesz magyar szív a világon – mondta az Országgyűlés alelnöke az alig 18 évesen kivégzett ipari tanuló halálának 57. évfordulóján tartott megemlékezésen hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely a Fidelitas rendezvényén az Újköztemető 301-es parcellájánál a mártírokról azt mondta, „példájukkal, áldozatukkal ők jelenítik meg mindazt, ami a Föld egy határokkal körülzárt területét a hazánkká teszi, s bennük testesül meg mindaz, amely határokra való tekintet nélkül nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot”.

Az 1956-os forradalom az igazságért való lázadás örök szimbóluma volt és ma is az – emelte ki, hozzátéve, a hősiesség az esélylatolgatás nélküli feltétlen kiállást jelentette. Az ’56-osok tanúságtétele bizonyítja, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet, ugyanis aki kitartott, nem azért tartott ki, mert esélye volt győzni, hanem mert igaza volt. Az emberek ugyanis nem az elért eredmény, hanem a tetteik által válnak hőssé – jelentette ki a fideszes politikus.

Kétszeres győzelem

Böröcz László, a Fidelitas elnöke felidézte Mansfeld Péter életét, és úgy fogalmazott, vele a hatalom példát statuált, áldozat lett, és habár a történelem azóta igazságot szolgáltatott neki, kiontott életét senki sem tudta visszaadni. Mansfeld Péter és a pesti srácok kétszer is győztek 1956-ban, hiszen ahhoz, hogy kimenjenek az utcára és küzdjenek a szabad Magyarországért, először magukban kellett legyőzniük a félelmet, kishitűséget, önzést és kényelmet – fogalmazott.

Petrusz Tibor, a Politikai Elítéltek Közösségének elnöke arról beszélt, hogy a forradalom a világháború befejezésekor, a megszállás után azonnal elkezdődött, mert az emberek egyből azt kezdték tervezgetni, hogyan lehetne ismét talpra állni és ellenállni.

Példaérték

Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke azt mondta, az ’56-os hősök legfiatalabb nemzedéke sok idősebb magyarnak adott példát hazaszeretetből. Szalay Zoltán, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének budapesti elnöke azt mondta, még mindig nem tudni pontosan, hány fiatalt végeztek ki a forradalom után, becslések szerint négyszáz körül lehet a számuk. A megemlékező fiataloktól azt kérte, vigyázzanak a nehezen kivívott szabadságra.

Mansfeld Péter 1941-ben született Budapesten. Az 1956-os forradalom alatt fegyvert és élelmiszert szállított összekötőként a harcolóknak. A forradalom bukása után folytatta az iskolát, esztergályosnak tanult, majd 1958 februárjában barátaival elhatározták, hogy rendőrök és munkásőrök lefegyverzése révén fegyvert szereznek, és ellenálló csoportot szerveznek. Február 17-én elrabolták az osztrák követség előtt posztoló rendőrt, akitől elvették fegyverét, majd szabadon engedték. További akcióik nem jártak sikerrel. Mansfeld Pétert 1958. február 19-én letartóztatták, másodfokon – az eredeti ítéletet súlyosbítva – halálra ítélték. Az ifjú forradalmárt március 21-én, 11 nappal 18. életévének betöltése után kivégezték. Mansfeld Pétert 1990-ben rehabilitálták és újratemették.

hirdetés
hirdetés
Vélemény
A zöld ötven árnyalata
Ficsor Benedek
A Liget-beruházás előkészítése méltatlan a projekt évszázados jelentőségéhez.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása