A Szabadhaza.blog.hu-n megjelent írásban a politikus utal arra, hogy Magyarországon az európai tendenciáknak nagy vonalakban megfelelő választási eredmény született. Mint írja, az alacsony részvétel, a fölényes jobboldali győzelem, a szélsőjobboldali előretörés, a teljes politikai elitet elutasító protesztpártok sikere nem hungarikum. A gazdasági válságért felelősnek tartott és népszerűtlen válságkezelő intézkedésekre kényszerülő politikai erőket, a kormányt támogató pártokat máshol is súlyos büntetésben részesítették a szavazók. A képviselő a liberális párt választási vereségét törvényszerűnek, a kudarc mértékét azonban megdöbbentőnek nevezi. Magyarázatként hozzáteszi, hogy az SZDSZ 2002 óta felélte hitelességi tőkéjét, és olyan sok ügyben került szembe saját magával és szavazói elvárásaival, hogy még amiben hiteles tudott maradni, abban sem hittek a pártnak egy idő után.

Gusztos: A MSZP–SZDSZ-kormányzás bizonyítványa katasztrofális

Gusztos Péter a korábbi koalícióról úgy vélekedik, hogy a szocialistákkal közös kormányzás számos, a politikával napi rendszerességgel foglalkozó ember számára részsikert hozott, de összességében „bizonyítványa katasztrofális”. Véleménye szerint a koalíciós kormány mögött álló pártok számos alkalommal frusztrálták szavazóikat ordító kormányképtelenségükkel. Kudarcosnak nevezte a ciklus elején a koalíció belső vitái, a közös döntésképtelenség miatt elindítani nem tudott, ezért a ciklus közepén az ellenzék által kényelmesen lekaszabolt reformok történetét. A frakcióvezető-helyettes azt írja, hogy mivel az SZDSZ önképének egyik legfontosabb része volt a progresszív cselekvés képessége, a reformkudarc alaposan megrendítette a liberálisokban a saját pártjukról kialakult képet. A megváltozott politikai térben, az érdemi reformok minimális esélyének elvesztése után pedig túl sokáig sodródott a szocialistákkal az SZDSZ. Ennek kapcsán megjegyzi, mindig volt magyarázat, „miért mentjük meg azt a kormányt. (...) Mindig volt magyarázat a következő beletörődésbe, a következő meghátrálásba, a következő szégyenbe.” Megjegyzi, hogy a magyarázat legtöbbször Orbán Viktor hatalomra jutása volt.

A fő akadály a belső megosztottság

A frakcióvezető-helyettes hangot ad annak a véleményének is, hogy amikor meg-megcsillant a remény, hogy az SZDSZ a sarkára tud állni, akkor pedig rendszerint belső megosztottságuk volt az akadálya egy következetesebb, erőteljesebb, bátrabb politika végigvitelének. Úgy látja, hogy a Kuncze Gábor pártelnök lemondása utáni SZDSZ-ben két, nagyjából megegyező belső támogatottsággal rendelkező politikus küzd egymással. „Táboraik több alkalommal bizonyították: nem értik, hogy sokszor értelmetlen presztízsharcuk sehova nem vezet” – fogalmaz Gusztos. Hozzáteszi: politikai sikerre esélytelen bármilyen hasonló méretű alakulat, ha a pártvezetés és a parlamenti frakció nem képes együttműködni egymással. Gusztos Péter siralmasnak látja a párt szervezeti állapotát. Megjegyzi, hogy már most ismerniük kellene 176 egyéni képviselőjelöltjük nevét, de nagyon rosszul állnak ezen a téren is.

Nem a kampány okozta a kudarcot?

A politikus a bejegyzésben tagadja, hogy a kampány okozta volna az SZDSZ választási kudarcát. A képviselő szerint a Jobbik választási eredményének ismeretében senki nem állíthatja komolyan, hogy tévedtek és felnagyították a szélsőjobboldali előretörés veszélyének nagyságát. Kitér arra is, hogy az SZDSZ-ből csak egy tisztán negatív kampányt láthattak a szavazók és „messziről ordított, hogy nincs más mondanivalónk, s így hiába volt igazunk, kevés volt, amit csinálunk, kevés volt, amit mondunk”. Véleménye szerint nem a néhány tízezer elpártolt szavazó döntött, hanem a hozzájuk képest jóval nagyobb tömeget jelentő otthon maradók. Az eredmény után viszont nagyon-nagyon nehéz lélektani helyzetbe került az SZDSZ: „azt kell majd bizonyítania, hogy egyáltalán még a pályán van”. A párt egyetlen reményének azt tartja, ha szembenéznek az üzenettel és ha képesek beismerni: „semmi olyan nem történt velünk, amit ne érdemeltünk volna meg”. Gusztos szerint megérdemlik az otthon maradó liberális szavazók érdektelenségét, motiválatlanságát, az MDF-hez vagy az LMP-hez átpártoló liberálisok SZDSZ-t büntető szavazatát, valamint az SZDSZ gyengeségétől tartó, ezért voksukat az MSZP-re adó liberálisok távolságtartását.

(MTI)