A Joshua J. Fenton által vezetett munkacsoport azt vizsgálta, hogy a beteg elégedettsége miképp függ a kezelés színvonalától, a gyógyulástól, a gyógyszerezéstől, és hogy korrelál-e ez a túléléssel. Ötvenezernél is több felnőtt beteget kérdeztek meg az első kezelési évben arról, mennyire elégedettek a betegellátással, valamint a kórházi kezelésük gyakoriságáról és a kezelések, gyógyszerek költségeiről.

A következő években a felmérést megismételték. Átlagosan négy éven keresztül gyűjtötték az adatokat, így 36 428 beteg adatait értékelték. Az adatokat négy csoportba osztották a páciensek elégedettsége alapján, majd a négy betegcsoport sorsának alakulását szigorú statisztikai mérlegeléssel összehasonlították. Az első eredmény megfelelt a várakozásoknak, vagyis a legelégedettebbek ritkábban kerültek sürgősségi osztályra. E csoport tagjaira lényegesen több egészségügyi költség jutott, és sokkal több gyógyszert is fogyasztottak, mint a legelégedetlenebb betegek.

Az ellátást legjobbnak tartó páciensek azonban gyakrabban kerültek különféle okokból kórházi felvételre, és ők 26 százalékkal gyakrabban haltak, mint a legelégedetlenebb páciensek. A szakértők között vannak, akik szerint a súlyosabb betegekkel a kezelőorvos kitüntetett figyelemmel foglalkozik, ezt a páciens érthető elégedettséggel fogadja, viszont a halálozás ebben a csoportban a legnagyobb. Mások szakemberek viszont semmiféle magyarázattal nem tudnak a szokatlan jelenségre szolgálni.