Mint a filmekben

Harminc évig figyelték Mindszenty Józsefet

Pilhál Tamás, 2016. január 16., szombat 17:02, frissítve: szombat 18:14
Követték, lehallgatták, leveleit fölbontották, ügynökökkel gyűjtöttek információkat Mindszenty Józsefről a kommunisták. Vörös Géza történész csütörtöki előadásán az is elhangzott: egy festőnek álcázott államvédelmis telepített „poloskát” a budapesti amerikai nagykövetségre, azzal sikerült lehallgatni az esztergomi érsek és a követségi ügyvivő beszélgetését. Mindszentyt már 1945-től figyelték, 1975-ben bekövetkezett halálának mégsem örültek Kádárék, mert egy ütőkártyával kevesebbjük maradt a Vatikán ellen.

Mindkét politikai szélsőség ellen fölemelte szavát Mindszenty József, ennek is köszönhette, hogy még veszprémi püspökként, 1944–1945-ben a nyilasok börtönében ült, majd – immár esztergomi érsekként – 1948 végétől 1956. október 30-ig a kommunistákéban. E rendíthetetlen jellemű, katolikus hitéhez és hazájához mindvégig hű embertől a kommunista hatalom rettegett, ezért haláláig minden létező módon megfigyelték. Amint arról Vörös Géza történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa csütörtök esti előadásában beszámolt: már 1945 végén megkezdték az érsek nyomon követését, pedig ekkor még nem a kommunisták voltak hatalmon. Ekkoriban budai, Úri utcai rezidenciáját tartották szemmel, itt próbáltak információkat gyűjteni a hercegprímásról.

Megfigyelés a zöldséges standról

1946-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kapott az állambiztonságon belül az egyház megfigyelése. Már lehallgatták a telefonbeszélgetéseket, fölbontották a postai küldeményeket, ügynökeikkel behálózták a klérust. A kommunisták 1947-es hatalomra jutásával az egyházzal szembeni fellépés módja és a hangnem is egyre durvult. 1948-ban Rákosi Mátyás már azt ecsetelte: az új köztársaság értékeit még Mindszentytől sem hagyják bemocskolni. Ez év novemberétől Rákosiék még szorosabbra fogták a gyeplőt az érseken, ekkorra már nyolc-tíz fős személyzet figyelte kívülről az esztergomi érseki palotát. Utóbb egy zöldséges standnak álcázott megfigyelő posztot is kialakítottak, amelyről nem csak Mindszentyék, hanem az egész város tudta, mi célt szolgál. Így a bódé sokkal inkább alkalmas volt megfélemlítésre, mint adatgyűjtésre. Az érseki palota személyzete félt – ám nemcsak ők, hanem a hívek is, hiszen tudták: ha vezetőjükkel ezt megteheti a hatalom, akkor velük is bármi megtörténhet. Mindenesetre a palota személyzete igyekezett megnehezíteni a figyelők dolgát: az ablakokat eltakarták, a portás pedig csak akkor nyitott kaput, ha a három csengetéssel egyidejűleg a kilincset is háromszor lenyomták. Ez volt az egyezményes jel.

A megfigyelők is rettegtek

Vörös Géza előadásából kiderült: Rákosi kevesellte a begyűjtött információkat, mert azok alapján még nem tudtak eljárást indítani a főpap ellen. A telefonlehallgatással is próbálkoztak, de azt egy technikai malőr könnyen leleplezhette. Egy ízben például beázott a lehallgatóberendezés, és a rövidzárlat miatt órákig nem volt vonal az épületben. Végül az állambiztonság egyik ügynöke kicserélte a készüléket. Közben két nagy teljesítményű Tátra gépkocsival követték a főpapot mindenhová. Agresszív nyomásgyakorlással arra kényszerítették a palotába bejáratos személyeket (például a borbélyt vagy az orvost), hogy számoljanak be benti tapasztalataikról. Azzal fenyegették őket: ha nem jelentenek, elvesztik az állásukat. Ám nemcsak a megfigyeltek, hanem a palota megfigyelői is rettegtek: ezt jelzi, hogy 1948 végére már géppisztolyokat is kiosztottak az állambiztonságiak között, félve az esztergomiak esetleges támadásától. December 26-án aztán letartóztatták Mindszentyt, majd ’49 januárjában koholt vádak alapján életfogytiglanra ítélték. Ez idő alatt Mindszenty József édesanyját tartották szemmel. Az állambiztonsági iratokban őt csak „Jocó édesanyjaként” emlegették. 1955-ben egészségi állapota miatt az érseket házi őrizetbe helyezték, majd a szabadságharc kitörése után, 1956. október 30-án szabadult. November 4-én, a szovjet támadáskor a parlamentből az amerikai nagykövetségre menekült. Abban reménykedett, hogy személyére később még szükség lesz. Ideiglenes menedékjogot kapott, ám ez az „ideiglenesség” végül tizenöt esztendőre nyúlt.

A berendezkedő Kádár-rezsim a nagykövetségen is tovább figyelte Mindszentyt, ám ekkor már nem a belső elhárítás, hanem a kémelhárítás. Bár az érseknek egyfajta védettséget adott, hogy „a legfőbb ellenségnél” kapott menedéket, ám világpolitikai okokból ezt a nagykövetséget a többinél fokozottabban szemmel tartotta a kommunista rezsim – Mindszenty személyétől függetlenül.

Szemmel tartották a hercegprímást udvari sétái idején a szomszéd épületből. A főpapot a biztonság kedvéért mindig kísérte egy követségi diplomata. Az állambiztonságnak sikerült elérnie, hogy a Mindszenty követségi szobáját is rendben tartó szobalány helyét egy „megbízható” személy vegye át.

Festőnek álcázott ügynök

A Szabadság téri épületet kívülről is figyelték, ám az amerikaiak lefotózták az állambiztonságiakat, és a képeket megküldték Washingtonba – ezzel megnehezítve az ügynökök esetleges későbbi külföldi kiküldetéseit. 1957-re alaprajz készült a követség harmadik emeletéről, ahol Mindszenty lakosztálya volt. A James Bond-filmek világát idézi, hogy az egyik felújítás során egy festőnek álcázott államvédelmissel Kádárék lehallgatóberendezést telepítettek az épületbe. Így 1963-ban már le tudták hallgatni Mindszenty és a követségi ügyvivő közti beszélgetést. Ebben az időszakban mintegy harminc ügynököt azonosítottak be, aki megfordult a követségen. Az amerikaiak is tudtak a fokozott érdeklődésről, ezért egy biztonsági tisztet küldtek a lehallgatások megakadályozására. Peter Peterson korábban Bécsben és Varsóban már végzett ugyanilyen munkát, tehát rutinos szakember volt. Érdekesség, hogy a magyar állambiztonságiak lefényképezték Petersont, amint a Szabadság téri épület tetején éppen technikai munkákat végez. Ezeket a fotókat Vörös Géza be is mutatta az előadáson.

Az amerikaiak azután hátráltak ki Mindszenty mögül, hogy korábbi megállapodásuk ellenére a főpap az ügyvivőt megkerülve csempészett ki egy levelet a követségről Franz König bécsi bíborossal. Mindszenty 1971 szeptemberében egy vatikáni delegációval együtt hagyta el a követséget, és végül Bécsbe került, a Pázmáneumba. Megfigyelése itt is tovább folytatódott. Az épületet már az érsek érkezése előtt föltérképezték Kádárék, ám odaköltözése után egy még részletesebb alaprajz készült. A Pázmáneumban is legalább harminc ügynök fordult meg. Mindszenty megfigyelésének csak 1975-ös halála vetett véget. Előadását Vörös Géza azzal zárta: érdekes módon a Kádár-rezsim sem volt boldog, mivel amíg élt, Mindszenty személyét föl tudták használni a Vatikán elleni harcukhoz.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 16.

hirdetés
Vezércikk
A bukás
Szerető Szabolcs
Tíz év elteltével sem érti Gyurcsány Ferenc, hogy mi a baj az ő nagy „igazságbeszédével”.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 04:04
  2. 03:03
  3. 00:01
  4. 23:58
  5. 23:46
  6. 23:30
  7. 23:29
  8. 23:13
  9. 23:09
  10. 23:01
  11. 22:56
  12. 22:38
  13. 22:24
  14. 22:22
  15. 22:12
  16. 21:58
  17. 21:44
  18. 21:40
  19. 21:30
  20. 21:30
  21. 21:20
  22. 21:18
  23. 21:04
  24. 21:00
  25. 20:51
  26. 20:50
  27. 20:45
  28. 20:41
  29. 20:39
  30. 20:30
  31. 20:25
  32. 20:17
  33. 20:17
  34. 20:16
  35. 20:09
  36. 19:56
  37. 19:54
  38. 19:52
  39. 19:48
  40. 19:42
  41. 19:40
  42. 19:38
  43. 19:31
  44. 19:15
  45. 19:09
  46. 18:58
  47. 18:57
  48. 18:55
  49. 18:52
  50. 18:51
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 4 db

A hozzászólások mutatása