A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az viszont, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bűncselekményt olyan módon követi el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz, az három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVK) elnöke tavaly szeptemberben beszélt arról, hogy a Btk. módosításával szabadságvesztéssel büntetik majd az orvvadászatot. Sajtóhírek szerint a Btk.-t ennek kapcsán most tavasszal szigoríthatja az Országgyűlés. Az OMVK kezdeményezte módosítás szerint a néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bűncselekményként kezelnék az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minősített esetben – bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve – pedig akár 3 évvel.

Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének. Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogi képviselője korábbi sajtónyilatkozataiban azt mondta, az évi 300 ezer elejtett nagyvad legalább 15 százalékát orvvadászok ölik meg, egyre brutálisabb módon. Megjegyezte, ezek az esetek csak akkor derülnek ki, ha tetten érik az elkövetőt, vagy a hivatásos vadászok rábukkannak az elejtett állatok elhagyott tetemére. Elmondta azt is, a vadorzók kiszűrésére a vadászkamara és a vadászati védegylet együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel. A vadászati törvény alapján 3000 hektáronként a vadásztársaság kötelessége vadőrt – hivatásos vadászt – alkalmazni, akinek törvény által előírt feladata a vadászterület és a vadállomány védelme.

Több vadászmester az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el. Az orvvadászok a vadak húsáért és bőréért ejtik el főként az őzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett, fémhuzalból készített hurokcsapdákkal. Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet.