Kovács András
Kovács András
Idén már háromszor tartottak időközi választást tízezer főnél népesebb településen, és mindannyiszor a kormánypártok örülhettek. Szentendrén a szavazatok közel felével győzött a Fidesz–KDNP jelöltje. A főváros második kerületében az MSZP, az LMP és a DK közösen állt be egy független jelölt mögé, de így sem tudták megszerezni a voksok egyharmadát, míg a Fidesz–KDNP közel 60 százalékot kapott. Miskolcon nagyon szoros küzdelemben győzött a kormánypárt, míg a Jobbik és az LMP csúfosan leszerepelt.

A 2010-es önkormányzati választás óta immár a harmadik időközi megmérettetésre kerül sor Dunaújvárosban. Az első esetben lemondás, míg a második alkalommal haláleset miatt kellett a választókat az urnákhoz hívni. Fontos arra emlékeztetni, hogy Dunaújvárosban 1998-ban a 15 egyéni önkormányzati választókerületből kettőt tudott megnyerni a kormányon lévő Fidesz, ami négy év múlva már egyéni győzelem nélkül maradt. Éppen ezért nem tekinthető a megyei jogú város még ingadozónak sem.

2011. március 6-án a 9-es számú körzetben az MSZP jelöltje 44,71, míg a Fidesz–KDNP aspiránsa 36,04 százalékot ért el. A szocialisták így visszavágtak a 2010 őszén elszenvedett súlyos vereségükért, de a képviselő-testületben így is megmaradt a jobboldali többség. Július 3-án ismételten az urnákhoz kellett járulnia a dunaújvárosi 9-es számú körzetben élőknek. A voksolás tétje nem volt kicsi, mivel ellenzéki győzelem esetén 7-7-re módosulhat a testület aránya, s csupán a polgármesternek köszönhette volna többségét a Fidesz.

Simán nyert a Fidesz

A választás meglepetésre kormánypárti szempontból végül nagyon sima lett, mivel a Fidesz–KDNP 39,86, míg az MSZP 24,8 százalékot ért el. A voksolás negatív meglepetését az LMP „szállította”, mivel csak 3,2 százalékot sikerült elérniük. A kormánypártnak a győzelem révén megmaradt a stabil többsége a testületben, és az MSZP egy korábbi fellegvárában könyvelhetett el súlyos vereséget.

Vasárnap haláleset miatt a 10-es számú körzetben járulhatnak az urnákhoz a választók, és – hasonlóan a tavalyi helyzethez – szocialista siker esetén csak a polgármesterrel együtt lenne meg a kormánypárti többség. Az MNO utánajárt annak, hogy a 10-es körzet határai hogyan változtak az elmúlt években, és más fővárosi vagy megyei jogú városi körzethez hasonlóan ebben az esetben nem beszélhetünk változásról. A körzet a 39., a 40., a 45., a 46. és a 47. szavazókört fedi le, ezek 1998 óta ugyanazokat az utcákat takarják.

Szétesett az MSZP bázisa

A 10-es körzetben 2010-ben a Fidesz–KDNP jelöltje 45,3, az MSZP-é 33,92, a Jobbiké 13,89, míg az LMP-é 6,89 százalékot ért el. Ahhoz, hogy a körzet jellegéről többet megtudjunk, érdemes megnézni a Fidesz–MSZP párharcot 1998-tól kezdve a jelentősebb választásokon, így mindenképpen világosabb képet kapunk arról, hogy ki a mostani voksolás esélyesebb ereje.

A 14 évvel ezelőtti országgyűlési választáson a szocialisták 38,8, míg a Fidesz 28,25 százalékot ért el. A 2002-es megmérettetésen az MSZP 50,57, míg a Fidesz–MDF 32,73 százalékot kapott. A 2004-es EP-választáson bár a Fidesz 42,12 százalékkal nyert, az MSZP 37,39 és az SZDSZ 9,52 százaléka szociálliberális túlsúlyt mutatott. A 2006-os országgyűlési választáson az MSZP 50,56, a Fidesz–KDNP 31,41, míg az SZDSZ 10,08 százalékot ért el. A balliberális erők totális összeomlása 2009-ben történt meg, mivel az akkori EP-választáson a Fidesz–KDNP 48,84, az MSZP 20,4, a Jobbik 15,59, míg az MDF 9,28 százalékot ért el. Ez a tendencia folytatódott a 2010-es parlamenti választáson is, amikor a Fidesz–KDNP 43,3, az MSZP 21,52, a Jobbik 17,57, míg az LMP 11,56 százalékot ért el.

Az elmúlt 14 év tendenciáit nézve jól látszik, hogy ez a körzet egészen a 2009-es EP-választásig a baloldal domináns területe volt, azonban akkor az MSZP tábora teljesen szétesett, így a Fidesz relatív többségével is simán nyerni tudott. A szocialisták gyengüléséből egyértelműen a Jobbik, 2009-ben az MDF, míg 2010-ben az LMP profitált. Ha az utóbbi két erő szavazatait hozzáadjuk az MSZP-hez, akkor már el is tűnt a Fidesz előnye. A mostani választás legnagyobb kérdése, hogy folytatódik-e a Jobbikhoz és az LMP-hez távozott szavazók visszavándorlása az MSZP-hez, ha nem, akkor jók a kormánypárt esélyei.