Giró-Szász András pénteken az ATV Start című reggeli műsorában azt mondta: „ez egy pontos, kiszámított modell”. A kormányszóvivő szerint ha az egykulcsos adót kellene megváltoztatni és egy második kulcsot bevezetni, akkor a magyar átlagjövedelmet figyelembe véve az 500 forinttal szemben már havi 7500–8000 forinttal kellene számolni.

Hangsúlyozta, a tranzakciós adó jelentős részét nem a lakosság fogja megfizetni, hanem a bankok. Arra a kérdésre, hogy mit szólnak Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő bejelentéséhez, miszerint a Fidesz azt javasolja a kormánynak, hogy az említett adókat a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék vagy ne vezessék be, Giró-Szász András azt mondta: a kormány odafigyel a frakciók javaslataira.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, nem véletlen, hogy a tranzakciós adóval kapcsolatban a konvergenciaprogramban egy „tól-ig szám” szerepel, és utalt arra is, hogy a parlamenti vitában a módosító indítványok akár teret is nyerhetnek.

Ismert, megjelent a kormány határozata a Széll Kálmán-terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekről a Magyar Közlöny szerdai számában.

Rogán Antal szerint az IMF üdvözölni fogja a Széll Kálmán-terv 2.0-t, amelyben a korábban Magyarországtól elvárt, kiadáscsökkentéssel járó strukturális átalakítások is szerepelnek. Egyébként az Európai Parlament gazdasági bizottsága is támogatja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését az egész unióban.

Ismert, a kormány hétfőn küldte el Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. A tervezett 567–665 milliárd forint, az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül jövőre a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130–228 milliárd forint bevételt vár a kormány jövőre.

Balog Ádám, az adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Hír TV Rájátszás című műsorában elmondta, a tranzakciós adó döntően a vállalati szférát terheli majd.