Kovács András
Kovács András

Az Ipsos májusi kutatása szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 37, az MSZP 28 százalékon áll ebben az aktív választói körben, a Jobbik 19, az LMP 8 százalékos, a DK pedig ezúttal 4 százalékot ért el. A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása szerint május végén a biztos pártválasztók között a Fidesz 41 százalékon, az MSZP 25 százalékon áll. A Jobbikra 17, az LMP-re 9 százalék voksolna, a DK pedig 4 százaléknyi szavazatot kapna.

A Tárki szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága a biztos pártválasztók körében 38, az MSZP-é 30, a Jobbiké 22, az LMP-é 7 százalék. A Nézőpont Intézet méréséből az derült ki, hogy az eddig is hosszúra nyúlt kegyelmi időszak után most vasárnap a leadott szavazatok 50 százalékát szerezhetné meg a jobbközép szövetség, a Jobbik 22, az MSZP 18 százalékot érne el. Fontos megemlíteni, hogy a Szonda-Ipsos adatai szerint legutóbb 2006 májusában vezetett az MSZP a Fidesszel szemben, így a mostani kormánypárt elmondhatja, hogy 59 hónapja „veretlen”.

Nagyon vezetett a Fidesz

Jól látszik, hogy a kormányzati ciklus félidejéhez érve továbbra is a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai erő, amely a korábbi ciklusokat nézve mindenképpen figyelemre méltó eredmény. Az adat mögött egyértelműen az áll, hogy az ellenzék a korábbi ciklusokhoz képest lényegesen megosztottabb, valamint az elmúlt nyolc év kormányzása olyan mély nyomokat hagyott a választókban, hogy jóval nehezebben fordulnak az MSZP felé.

Az Antall-kormány félidejében az MDF és a koalíciós társak támogatottsága egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy 1994-ben sima vereséget fog szenvedni a jobbközép. A Fidesz támogatottsága 1992 májusában több mint 40 százalék volt a biztos szavazók körében, így, ha akkor tartották volna a választásokat, akkor az ellenzéki párt vélhetően simán megszerezte volna az abszolút többséget a parlamentben.

Horn az élen, de erősebb az ellenzék

1996 májusában az MSZP 19, az FKGP 11, az SZDSZ és a Fidesz 10-10, a KDNP 6, míg az MDF 4 százalékon állt a teljes népesség körében. Bár a szocialisták ekkor vezettek, az MSZP–SZDSZ kormánnyal szemben álló erők népszerűbbek voltak. Az ellenzék ekkor is rendkívül töredezett volt, éppen emiatt Horn Gyula azt szűrhette le, hogy képes lehet ekkora támogatottsággal megszerezni az 1998-as győzelmet.

Az első Orbán-kormány félidejéhez közeledve 2000 májusában a Szonda-Ipsos felmérése alapján a biztos szavazók között az MSZP 44, a Fidesz 32, az FKGP 9, az SZDSZ 6 százalékon volt. A számok alapján a balliberális erők simán megszerezték volna az abszolút többséget, ha ekkor tartották volna a választásokat, de a jobbközép erők sem álltak olyan rosszul, mint például 1992-ben, így a 2002-es választási sikerről sem kellett, hogy letegyenek.

2008-ban már minden eldőlt

2004 májusában a Szonda-Ipsos adatai szerint komolyan izgulnia kellett a félidőben lévő Medgyessy-kabinetnek, mivel a Fidesz 46, az MSZP 38, míg az SZDSZ 6 százalékon állt. Bár a kormánypártok nem álltak olyan rosszul, mert együttes szavazótáboruk csak két százalékkal volt kevesebb, mint a Fideszé, de a júniusi európai parlamenti választási vereséget követően Medgyessyt különös körülmények között megbuktatták.

Négy évvel ezelőtt már gyakorlatilag minden eldőlt, mivel a Medián mérése szerint a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 65, az MSZP 24, az MDF 5, az SZDSZ pedig 2 százalékon állt. Az Antall-kormányt leszámítva a kormánypártok nem voltak még korábban ilyen népszerűtlenek, aminek az eredménye a 2010-es kétharmados jobbközép győzelem lett.