A Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) 15. jubileumi közgyűlésén, csütörtökön Budapesten Szalai Annamária elmondta: a médiaszolgáltatási alapdíjak megállapításakor egységesen a vételkörzetek nagyságát, az adott terület lakossági vásárlóerejét, a médiaszolgáltatás fajtáját és terjesztési módját veszik figyelembe. Az új díjszámítási mód, a bázisdíj 25 százalékos csökkenése a mintegy 150 kereskedelmi helyi és körzeti médiaszolgáltató több mint 80 százalékának esetében kedvezőbb a korábbinál – közölte.

Az NMHH elnöke hangsúlyozta, a Médiatanács a 2010-2011-ben lejárt helyi és körzeti rádiós frekvenciákra már „az igazságos és arányos módszer” szerint megállapított alapdíjakkal írta ki a pályázatokat. Azoknak a rádióknak, amelyeknek 2012. január 1. után jár le a szerződésük, a díjak felülvizsgálatához, a műsor-szolgáltatási szerződések hatósági szerződéssé alakításához ez év végéig kell a kérelmeket benyújtaniuk – fejtette ki, hozzátéve: a hatóság a tervek szerint január végéig megköti az új szerződéseket.

Mint mondta, korábban az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) „sokszor következetlen döntései, a kereskedelmi frekvenciákért fizetendő díjak aránytalanságai, az adott-vett szolgáltatási jogosultságok, olykor kusza, szervetlen hálózatok kialakulása és a reklámpiaci helyzet megváltozása” a rádiós piac torzulásához vezettek. Ezért előnyös vételkörzetű, népszerű rádiók mentek tönkre, kisebb-nagyobb helyi rádiók hallgattak el – mutatott rá. Hozzáfűzte, a fővárosi kereskedelmi rádiók fajlagos díjai egyes esetekben lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a legtöbb vidékié, holott a hirdetésekből jóval nagyobb bevételt érhettek el.

Védi az ügyfelet

Úgy vélte, az új pályáztatási rendszer egyik legfontosabb garanciája, hogy az eljárási rend hátterét a közigazgatási eljárásról szóló törvény adja. Míg korábban az egész eljárásra csak egyetlen határidőt írtak elő, most minden szakasznak pontos ügyintézési ideje van, ami az „ügyfelet védi, a hatóságot köti”. A jogorvoslati rendszer is részletesebbé, a pályázóknak előnyösebbé vált – jegyezte meg.

Nem volt hiábavaló a befektetés

Szalai Annamária emlékeztetett, hogy 1998 óta a helyi rádiók mintegy 5 milliárd forint pályázati támogatást kaptak működésre, rezsiköltségekre vagy műsorgyártásra. Úgy fogalmazott: „a befektetés nem volt hiábavaló”, a helyi rádiók a településeken megkerülhetetlen közösségi térként, agoraként működhetnek, színvonalas, megbízható szolgáltatást nyújtanak hallgatóiknak. Az NMHH elnöke hangoztatta, a helyi médiumok többségét „a helyi közakarat hívta életre, a helyi közösségek önkifejezésének eszközei”, a városok, falvak közösségeit jelenítik meg. Az emberek lakóhelyük híreire fokozottan kíváncsiak, és a helyi médiumok elégíthetik ki ezt az a legjobban – tette hozzá az eseményen, amelyet az MTVA támogatott.

Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. (MR) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, az országos és a helyi rádiók között nincs versengés, hiszen alapvetően más a céljuk, más közönséghez szólnak. A helyi rádió akkor értékes és fontos, ha a szűken vett közösséghez szól, életükhöz kapcsolódik, míg az országos adókat inkább az általános jelenségek érdeklik – mutatott rá. Mint kiemelte, az MR és a helyi rádiók sorsa összefonódik, mert az MR munkatársai gyakran segédkeznek a helyi adók indulásánál.

A HEROE 1996-ban kezdte meg működését, jelenleg csaknem 60 tagja van, amelyek között Magyarország vezető helyi rádiói, a megyeszékhelyek és a főváros rádiói is megtalálhatók.