Így a fél ország lehallgatná a másik felet

Gabay Balázs, 2012. május 29., kedd 15:30
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének keddi konferenciáján a belügyminiszter a 2010-ben újjászervezett Belügyminisztérium (BM) korábbi és jövőbeli feladatairól beszélt. A halálos közúti balesetek és terménylopások csökkenése mellett kitért a vörösiszap-katasztrófára, és arra is, milyen munkát végeznek a rács mögött az elítéltek.

A Belügyminisztérium 2010-es újjáalakítását követően a kistelepülések közrendje ígérkezett a legnagyobb problémának – derült ki Pintér Sándor beszámolójából. A tulajdon elleni szabálysértések olyan szinten elszaporodtak, hogy több település gyakorlatilag élhetetlenné vált. A tárca felismerése vezetett el a tulajdon elleni szabálysértések szigorúbb jogi szabályozásáig. Korábban az ilyen jellegű ügyekben a jegyzőre hárult a felderítés elvégzése, majd a döntéshozás is. Nem vették figyelembe, hogy a jegyzők jelentős része ebből a szempontból nem kellően felkészült, sőt problémát jelentett az is, hogy a hivatalnok az adott településen lakik, így nehezebben tud szankcionálni. Ezért a BM a felderítést, majd később a végrehajtást is a rendőrség feladatkörébe vonta.

A tulajdon elleni szabálysértéseket eddig csak pénzbírsággal lehetett sújtani, most elzárással is büntethetők a vétkesek. Ez Pintér szerint bölcs lépés volt, hiszen aki korábban lopott, maximum a segélyből tudta fizetni a bírságot, ez pedig nem bizonyult működőképesnek. A változtatás kiemelkedő eredményt hozott: a kiskereskedelmi területen 40 százalékkal visszaesett a bűnözés, a terménylopások száma pedig csaknem 30 százalékkal csökkent.

A közbiztonsággal, az utak biztonságával kapcsolatban kiemelte: a közutakon elhunytak számának visszaesése az unióban nálunk volt a legmagasabb. Az 1990. évi 2000 halálos balesethez képest 2011-ben kevesebb mint hatszázan vesztették életüket ily módon.

A rabok is a gátakon dolgoztak

A 2010-es év a korábbi évtizedekben nem tapasztalható árhullámot hozott a Hernádon és a Sajón a kormány hivatalba lépésének legelején – rögzítette a tárcavezető. A kormány viszont nem a kitelepítést választotta, hanem kivezényelték a helyszínre a rendőri állományt, a katasztrófavédelem munkatársait, a büntetés-végrehajtási személyzetet, a tűzoltókat, és még elítéltek egy csoportja is beszállt a mentésbe. A széles összefogásnak köszönhetően 60 kilométer hosszan 70 centivel sikerült megemelni a védműveket. Felsőzsolcáig sajnos már nem értek el, itt több ezer főt kellett kitelepíteni. A Belügyminisztérium segítségével viszont a karácsonyt már mindenki saját újjáépített házában töltötte.

Fotó: Székelyhidi Balázs


A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa kapcsán Pintér Sándor kifejtette: Kolontáron és Devecserben 111 ház újjáépítését kapta feladatul a Belügyminisztérium, az együttműködés itt is magas színvonalú volt. A katasztrófavédelem, a rendőrség és a tűzoltóság segítségének hála egy évre rá a házak itt is újjáépültek, sőt a környezeti helyreállításnak köszönhetően a vörösiszap nyomait is eltüntették a térségben.

„Kevés kolléga bicsaklott meg”

A miniszter a feladatátszervezésekre is kitért. Ennek során a kormányváltás után a BM alá került a rendőrség, és két hivatalt is kiemeltek: a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ) és a Terrorelhárítási Központot. Előbbi új, igen széles körű jogosítványokat kapott: jogilag ellenőrizheti – többek között – a rendőrök tevékenységét. „Kevés kolléga bicsaklott meg az ellenőrzési rendszeren” – tette hozzá büszkén Pintér. A távolabbi tervek közt említette, hogy az NVSZ hatáskörét kormánytisztviselőkre is szeretnék kiterjeszteni, főképp azokra, akik nagy értékű közbeszerzési eljárás elbírálásában vesznek részt. Kitért rá, az Alkotmányvédelmi Hivatal alól némiképp kikerült a terrorelhárítás, amely a céloknak megfelelően működik. A nemzetvédelmi szakszolgálat egyúttal a Belügyminisztérium alá került. Az esetleges titkosszolgálati gyanúsításokkal, megfigyelésekkel kapcsolatban ironikusan megjegyezte: ha mindenkit lehallgatnánk, aki erre tippel, akkor a fél országnak az lenne a munkája, hogy lehallgassa a másikat.

A börtönben varrják a rendőregyenruhát

– A 17 ezer fős büntetés-végrehajtási állomány elé, mely korábban a közigazgatási tárca alá tartozott, egyértelműen azt a célt tűztük ki, hogy teljes egészében tartsa el magát – hangsúlyozta a belügyminiszter. Ezért is fontos a munkát adó varrodák fejlesztése, a foglyok számára lehetőségként megjelenő mezőgazdasági termesztés, no meg a rendőregyenruhák elkészítése.

Szigorúan ellenőrzött önkormányzatok

Az önkormányzati terület egy részét a BM mellett a kormányhivatalokon, később pedig majd a járási hivatalokon keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellenőrizheti majd. Pintér elmondta, reményeik szerint a jövő igazolja az átalakítás helyességét. Az ellenőrzött feladatfinanszírozás első lépése az lesz, hogy az 1542 milliárdos adósságállományt görgető önkormányzatoknak be kell mutatniuk a 2013-as költségvetést. – Véget kell vetni az ész nélküli pazarlásnak, ezért fontos az uniós pályázatokra elköltött összegek előzetes ellenőrzése, a tervezett hitelfelvétel esetleges felülvizsgálata. Gazdaságos legyen a pénzköltés, és minden településnek legyen meg a saját erőforrása a hitel-visszafizetésre – fogalmazta meg a tárca elvárásait Pintér Sándor.

A három egyetem és két főiskola egyesüléséből megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállítását pozitívnak nevezte a belügyminiszter. A rektor beiktatása megtörtént, az alma mater most készül a régi Ludovika területén, tette hozzá.

Vége a kétórás munkaidőnek

Pintér Sándor a vízügyet is érintette. Az ezen a téren tett logikai változtatások célja a belvízkezelésre és az öntözésre alkalmas csatornák kialakítása, és természetesen árvízvédelmi feladatok is bőven akadnak még. Kérdésre válaszolva ígéretet tett arra, hogy a foglalkoztatás növelésével nem lesz olyan csatorna, amelyhez ne nyúlna hozzá a Belügyminisztérium.

„595 ezer álláskeresőnek próbálunk állami szervezésben feladatot találni” – húzta alá a közfoglalkoztatással összefüggésben. „Ez persze nem azt jelenti – így a belügyminiszter –, hogy két órára felveszik a láthatósági mellényt, aztán pár szemetet felszednek, majd sorba állnak a segélyért.” A tárca ehelyett mezőgazdasági területet adott azoknak, akik szeretnének termeszteni, és azokat is segítette, akik állattenyésztéssel kívántak foglalkozni.

hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Az IMF és más idegenek
Wiedemann Tamás
Idegen és ismeretlen érdekek szolgálata még mindig sajátja a magyar politikai elitnek.
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés