Múlt hétfőn kiderült csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak. A legjelentősebb a csökkenés alapképzésben a gazdaságtudományi képzési területen: a tavalyi 18 százalékról 4 százalékra apadt a jelentkezők aránya, míg a műszaki képzéseknél 5 százalékos bővülés tapasztalható.

A jelenlegi mutatók alapján nyolc felsőoktatási intézmény tehet szert minősítésre: kiemelt egyetemi státusba kerülhet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, kutató egyetemi fokozatot pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kaphat.

A kormány által még nem tárgyalt dokumentumban szerepel, hogy az egyetemeket és főiskolákat földrajzi elhelyezkedésük, illetve képzési profiljuk szerint együttműködési csoportokba, úgynevezett pólusokba sorolják, ám a korábban kiszivárgott hírekkel ellentétben nem 12, hanem 13 pólus kialakítását tervezik, és némileg átalakult az intézmények elosztása is.

A középtávú tervekből kiderül az is, hogy 2013-tól egyetlen államilag támogatott férőhely sem lesz az alap-, illetve osztatlan jogászképzésben. A felsőoktatási intézményeknek már szétküldött tervezetből kiderül, a jogi mellett a műszaki képzésre is fokozatosan kevesebb pénz jut: míg az idén ősszel 8160 elsőévest vehetnek fel államilag támogatott képzésre, 2015-ben már csak 7500-at. Csökken az informatikai képzések ösztöndíjas létszáma is: három év alatt több mint tíz százalékkal.