A Magyar Politikatudományi Társaság kétnapos, pénteken kezdődött XVIII. vándorgyűlésének központi témája a kormányzás, a közigazgatási és igazságügyi miniszter ebből az alkalomból folytatott nyilvános vitát Karácsony Gergellyel, az LMP frakcióvezető-helyettesével a Pannon Egyetemen.

Török Gábor, a beszélgetést vezető politológus kérdésére, miszerint van-e jó kormányzás Magyarországon, az ellenzéki politikus azt mondta: politikatudományi értelemben több szempontból sincs kormányzás Magyarországon. Karácsony Gergely szerint ugyanakkor ez nem csak a Fidesz bűne, mert a kormányzás hatékonysága már az elmúlt tíz évben is alacsony volt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Transparency International jelentésére korábban úgy reagált: a korábbi magyar kormányok az elmúlt húsz évben összesen nem tettek annyit a korrupció megelőzésére, visszaszorítására és számon kérésére, mint a jelenlegi az elmúlt két évben. Kiemelve az offshore cégek kizárását a közbeszerzési eljárásokból, az új büntető törvénykönyvet és az új pártfinanszírozási törvény megalkotását.

Az LMP-s politikus ezt a „drámai mértékű” korrupcióval, a kockázati felár alakulásával és a többi között a Freedom House és a Transparency International mutatóival támasztotta alá, amelyek szerint az ország már 2010 előtt is „lecsúszóban volt”. Kirívó példaként a kétszáz oldalas médiatörvény benyújtását említette.

Véleménye szerint a közérdeknek és a közösségi céloknak alárendelt kormányzás nyomokban sem látható. Úgy fogalmazott, hogy „az érdekcsoportok hálójának tetején” ott van a miniszterelnök, az egész struktúra pedig kiszámíthatatlan és kapkodó. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben tapasztalt „rémálomnak” az előző kormány jól megágyazott.

Egysíkú diskurzus

Navracsics szerint azért nincsen esélye értelmes vitát folytatni a jó kormányzásról – még politológusok körében sem –, mert Magyarországon egysíkú a politikai diskurzus. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter meglátása szerint a vitapartnerek kölcsönösen kiszorítják egymást arra hivatkozva, hogy a másik a demokráciát akarja felszámolni, és a beszélgetés „másodpercek alatt belecsúszik a pártvonalakba”.

Navracsics a Figyelőnek adott interjújában vívmánynak nevezte, hogy a kormány az elmúlt két évben úgy tudta végrehajtani politikai és közigazgatási akaratát, hogy az ország stabil maradt; ezért a miniszterelnök-helyettes abban bízik, hogy még ebben az évben „a gazdaságban és a szociális ellátórendszerben jelen lévő instabilitás flexibilis stabilitássá alakul”.

Megjegyezte, hogy a nyilvánosság előtt nem titkolta, „a Fidesz-frakció által diktált tempó nem jó” neki. „Nem tartom hétköznapi értelemben normális dolognak egy stabil demokráciában, hogy egész kódexeket nyújtanak be a parlament elé képviselők néha még az illetékes minisztériummal sem egyeztetve” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a közigazgatási reformot az a felismerés indította el, hogy 1990 óta nem létezett a mindenkori kormányzati politikának alárendelt olyan intézményrendszer, amely a felelős kormányzást lehetővé tette volna.

Navracsics visszautasította

Navracsics visszautasította az ellenzéki képviselőnek a korrupcióra vonatkozó észrevételeit, mert szerinte egyetlen kormány sem tett még annyit a korrupció megakadályozásáért, mint a mostani. A tisztulási folyamat első állomása, ha sokszor szerepel a hírekben a korrupció – mondta.

Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint kimutatások vannak arról, hogy a nyertes közbeszerzési pályázatok fele egyindulós, az érdekcsoportok törvényesített módon „lerohannak” egyes iparágakat.

Navracsics erre azzal reagált, hogy ha korrupció van, akkor az bűncselekmény és büntetőjogi kategória. A politikai és az üzleti elit összefonódására hozott külföldi példák között említette, hogy az osztrák mezőgazdasági minisztérium köztisztviselőit és miniszterét is általában az osztrák parasztszövetség adja, a német gazdasági minisztérium működése szempontjából az Audi és a Daimler meghatározóak.

– Sikerült kezelni az országban kialakult gazdasági válságot, amelyet 2010-ben örököltünk az előző szocialista kabinettől – mondta el Navracsics a kormány kétéves munkáját értékelő vitanapon. Szólt arról is, hogy két évvel ezelőtt új fejezetet kellett nyitni a politikatörténetben.

Karácsony szerint a Fidesznek 2010-ben történelmi esélye volt arra, hogy új fejezetet kezdjen, de a „mozi ugyanaz, csak nagyobb a hangerő”.

A miniszter ugyanakkor azt emelte ki, hogy a 2010-ben hivatalba lépett kormány szakított az addig tapasztalt, a „felelősséget elmaszatoló” politikával és az intézményi bénultsággal.