Lemorzsolódás

Iskolaelhagyásra ösztönöz a közmunka

Hutter Marianna, 2016. december 23., péntek 06:06, frissítve: péntek 10:11
Már a kormány is beismeri: a szegényebb családok számára vonzóbb a közmunka az iskolapadnál
Már a kormány is beismeri: a szegényebb családok számára vonzóbb a közmunka az iskolapadnál
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Bár korábban a nyilvánosság előtt több alkalommal is tagadta, most beismerte a kormányzat, a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket – ez derül ki a lapunk által megismert cselekvési tervből, melyet a köznevelési államtitkárság készített a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséért.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati stratégia szerint a szegényebb szülőket az motiválhatja arra, hogy kivegyék gyermeküket a szakképzésből, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. Holott a cselekvési terv azt is leszögezi: a fejlett országokat tömörítő OECD szerint a középfokú iskolai végzettség az a minimum, amely szükséges a XXI. században a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, illetve az aktív felelős állampolgársághoz.

„Azok az országok, ahol a lakosság viszonylag nagyobb hányada alacsonyan képzett, kevésbé versenyképesek, a versenyképességi rangsorban fokozatosan lemaradnak. Erre Magyarország is példa” – állítja a dokumentum. Emiatt ugyanis széles rétegek maradnak a munkaerőpiacon kívül, akiknek eltartása jelentősen megterheli a szociális ellátórendszert és az állami költségvetést, ami további korlátot jelent a gazdasági növekedésben.

Rengeteg a lemorzsolódó

A tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarországon még mindig drámaian magas az iskolapadot elhagyó fiatalok száma. Egy módszertani kísérlet alapján 2014 februárjában az oktatási rendszerből csak abban az egyetlen tanévben több mint 42 ezer gyerek morzsolódott le. Közülük több mint 25 100 diák saját döntése alapján szakította meg tanulmányait, miután betöltötte 16. életévét, és már nem volt tanköteles. Így a cselekvési terv azt a következtetést is levonja: az adatokból jól látható, hogy a tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett középfokú végzettségi szint megszerzése nélkül szűnjön meg. A lemorzsolódás egyébként főként a szakképzést érinti: az iskolát idő előtt elhagyó gyerekek közel 47 százaléka a szakiskolákból tűnt el (új nevén: szakközépiskola), míg 33 százalékuk a szakközépiskolákból (új nevén: szakgimnázium). Az oktatási rendszerből kieső több mint 42 ezer diák száma ahhoz viszonyítva is óriási, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adatai szerint a 2013–2014-es tanévet még 308 ezren kezdték meg nappali rendszerű szakképzésben.

A dokumentum problémaként említi azt is: a jelenlegi intézményrendszer fenntartja a korai szelekciós folyamatokat, amelyek nincsenek kedvező hatással a lemorzsolódási mutatókra. „A magyar oktatási rendszer nem képes hatékonyan kompenzálni a tanulók szociokulturális hátrányait” – vonják le a következtetést, amely egybevág a nagy közfelháborodást kiváltó 2015-ös PISA-felmérés tanulságaival. Utóbbi ugyanis nemcsak azt állapította meg, hogy drámaian romlott a magyar diákok teljesítménye, hanem azt is, hogy óriási hatást gyakorol a gyerekek családi háttere iskolai eredményeikre.

A kormány tanulmánya arra is felhívja a figyelmet: a szakképző iskola sikeres elvégzése „még magas motiváltsági szint esetén is nehéz” a tanulók előzetes alacsony színvonalú felkészültsége és gyakorlati tudása miatt. Ezért úgy vélik: a kulcskompetenciáknak – például elsősorban az értő olvasás vagy az információs műveltség fejlesztése – nagyobb teret kell kapniuk.

Egyszer már tervben volt

A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését szolgáló cselekvési terv több beavatkozási pontot is megfogalmaz, például a lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák azonosítását és kiemelt támogatását vagy a pedagógusi életpálya felülvizsgálatát. Ugyanakkor – bár beismeri negatív hatásukat – nem tér ki sem a tankötelezettség, sem a közmunka korhatárának kérdésére. Holott a szegény családok számára anyagilag előnyös gyermekközmunkát az teszi lehetővé, hogy az Orbán-kormány 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettségi korhatárt, illetve ezzel párhuzamosan már 16 éves kortól engedélyezi a közmunkát. Ám úgy tűnik, ezen intézkedéseket egyelőre nem kívánják módosítani. Bár a februárban kezdődött, az oktatási rendszerrel kapcsolatos tanári tiltakozások során a szakszervezetek és a civilek követelései között is szerepelt a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaállítása, a kormány ennek nem tett eleget. Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban arról beszélt: meg kell nézni, mit hozott a tankötelezettség leszállítása óta eltelt időszak. Ám hogy az intézkedés felülvizsgálatára történt-e érdemi lépés, arról nem adott hírt a köznevelési államtitkárság az elmúlt hónapokban.

Ami a közmunka korhatárának 18 évre történő emelését illeti, ezt egyszer már tervbe vették, meg is jelent egy erről szóló tervezet a kormány honlapján idén októberben, ám végül lekerült a napirendről. Pedig lapunk korábban már többször beszámolt a közmunka fiatalkorúak számára lehetővé tételének negatív hatásairól. Ezt bizonyítja, hogy 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évnél fiatalabb közfoglalkoztatottak száma. Míg három éve 101, 2015-ben már havonta átlagosan 1123 fiatalkorú dolgozott közmunkásként. A gyermekközmunkások ügye azonban, úgy tűnik, kevéssé aggasztja a kormányt. Legalábbis az Emmit vezető Balog Zoltán miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt így vélekedett a közmunkáról: „Ha valakire ez 16 éves korában vonzerőt gyakorol, akkor miért is ne menjen el?” Balog azt is állította, hogy a diákok nagy részének, akik a köznevelés rendszerében „nem képesek eljutni a végzettségig”, és 16 évesen elhagyják, azoknak „18 éves korban sem lenne esélyük”.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 23.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Forradalmi momentumok
Csizmadia Ervin
A nagy politikai változások a racionalitással való szakítás jegyében következnek be.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása