A parlament pünkösd ünnepe miatt ezúttal kedden kezdi munkáját, az ülésnap azonban a hétfőként megszokott időben és menetrendben zajlik: 13 órától elsőként napirend előtti felszólalások hangozhatnak el, majd az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek.

A képviselők az ezt követő határozathozatalok során három törvényt írhatnak át, míg további indítványok esetében csak a javaslatokon módosíthatnak.

A kisajátításról szóló törvény megváltoztatásával a Ház lehetővé teszi a bíróságok számára a kisajátításra vonatkozó közigazgatási határozatok megváltoztatását. Az Országgyűlés emellett módosíthatja a szakképzésről, továbbá az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt is. Utóbbival kimondanák: a sportszervezetek számára – meghatározott garanciális feltételek mellett – lehetőséget kell biztosítani ingatlanjaik elidegenítésére, vagy megterhelésére. A fideszes Bánki Erik előterjesztéséhez fűzött indoklásában úgy érvel: a törvénymódosítással úgy tartható fenn a sportcélú ingatlanok forgalomképessége, hogy közben nem sérül a sportérdek, mivel a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sporttevékenységére.

A határozathozatalokat követően még kedden általános vita kezdődik a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek beszállítóival szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosításáról. A fideszes Győrffy Balázs indítványával megengedné a kereskedőknek az úgynevezett visszáruzás lehetőségét, és megtiltaná az áruk származási országok szerinti eltérő árazását.

A szerdai menetrend

A szerdán reggel 9 órakor kezdődő ülésnapon elsőként a pénzügyi tranzakciós illeték, majd a biztosítási adó bevezetéséről folytatódik az előző hétről elnapolt általános vita. Ezúttal mindként esetben képviselői felszólalásokra kerül sor a kiírt időkeretben, miután korábban a kormány és a frakciók vezérszónokai is ismertethették véleményüket.

A kabinet május 9-i ülésén fogadta el a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be- és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük az állampolgároknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után.


A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz.

Ezt követően a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc Stadion és környéke rekonstrukcióját tárgyalhatják a képviselők, a nap végén pedig az új Btk.-hoz szólhatnak hozzá. A kormány tervei alapján az új Btk. 2013-ban lépne hatályba, és egyebek mellett rendelkezne a büntethetőséget kizáró jogos védelemről, aminek értelmében a megtámadott személynek védekezése során nem kell az arányosságra figyelemmel lennie, akár az élet kioltásáig is elmehet. Az előterjesztés értelmében a büntethetőség korhatára 12 éves korra csökkenhet az élet elleni bűncselekmények esetében.

Az adóváltozásokról

Az adóváltozások kapcsán Selmeczi Gabriella május 19-én a Lánchíd Rádióban arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban egyedülálló adóátrendezés zajlik Magyarországon.

Giró-Szász András is elmondta, az alrendszerek fenntarthatóvá tételét és a közteherviselést szolgálják az új adók. A kormány alapvetően alakítja át az államháztartás szerkezetét, mert tarthatatlannak véli, hogy az egyéneken és az államon nyugodjon minden teher – fogalmazott. Az adó esetleges áthárítása kapcsán leszögezte: világos a törvény, az adó alanya a cég. A verseny ráadásul egészségesen letornázza a díjakat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz múlt számában azt nyilatkozta: „a pénzügyi tranzakciós illetéknek minden részeleme változhat még, az adófilozófiánk viszont nem. Eltökélt szándékunk, hogy a költségvetés bevételi oldalán forgalmi-fogyasztási adók segítségével megteremtsük a forrásokat az élőmunkát terhelő járulékok jelentős csökkentéséhez”. A tárcavezető korábban leszögezte: további adóemelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, július elsejétől jön a távközlési adó, 2014-től megszűnik a bankadó, a pénzügyi tranzakciós illeték 1 ezrelék lesz.