A testület az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát mindössze 34 ezerben határozta meg.

Egyetértés feltételekkel

Mint kifejtették, egyetértenek azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a létszámkeret elosztásakor előnyben kell részesíteni a műszaki, az informatikai és a természettudományos képzéseket. Ugyanakkor indokolatlanul kevésnek tartják a gazdaságtudományi és a jogi képzési területen az állami képzésben tervezett 250-es és 100-as hallgatói létszámot, amely a tavalyi, teljesen betöltött létszámkeret 5,1, illetve 12,5 százaléka. Ez a keret – mint írták – még az államigazgatás munkaerő-szükségletét sem fedezi. Az idén februárban felvételire jelentkezők pedig csak most értesülhettek arról, hogy ezen a két területen nagy valószínűséggel fizetniük kell a felsőoktatási képzésért – tette hozzá a testület.

„Azok a kiváló diákok, akik éveken keresztül tudatosan készültek a gazdasági vagy jogi pályára, elképzeléseik esetleges hirtelen megváltoztatásával nem válnak automatikusan alkalmassá arra, hogy mérnök, informatikus vagy természettudományi területen továbbtanuljanak” – fogalmaztak.

A fokozatosság elve

Az MRK elnöksége ezért azt javasolja, a létszámkeretek meghatározása 2012-ben, valamint a továbbiakban is „kiszámíthatóan, előre tervezhetően és a fokozatosság elvét is figyelembe véve történjen”, továbbá azt is indokoltnak tartják, hogy készüljön egy hosszabb távra, egy tanéven túlmutató keretszám-meghatározás is.

A testület emellett azt is megjegyezte: véleményük szerint az ország gazdasági helyzete nem indokolhatja a felsőoktatásból nagymértékű, legalább 20 százalékos forráskivonást jelentő döntést. „A felsőoktatás fejlesztése döntő fontosságú Magyarország számára” – fogalmazott az MRK, kiemelve: annak érdekében, hogy az ország felkészülten álljon az elkövetkező évek kihívásai elé, és a versenyképes munkaerő az egyik legfontosabb erőssége maradjon, inkább az oktatásra fordított támogatások növelésére lenne szükség.

Három sebesség

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot, közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti.

Közlése szerint az új felsőoktatási törvény értelmében három finanszírozási forma lesz. Mintegy 34 ezer hallgatónak – „értelemszerűen a legjobbaknak”, a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: a kabinet „ezáltal bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amelyek vélhetőleg a gazdaság motorjai lesznek”.

Diákhitel 2.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2., amely „komoly állami kamatgaranciával” fedezi az érintett hallgatók tanulmányait – ismertette az oktatási államtitkár. Megjegyezte, hogy megmarad a diákhitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet.