Jobb a boltzárról beszélni, mint a korrupcióról

Földi Bence

Földi Bence

2016. április 11., hétfő 16:55, frissítve: hétfő 17:07

A közbeszéd tematizálása is mozgathatta a kormányt a szakértő szerint abban, hogy eltörölte a szabad vasárnap intézményét. Szakács András úgy véli: a Fidesznél nem a népszavazástól, inkább az addig vezető úttól féltek, ezért léptek.

Itt a vége. Bő egy évvel a vasárnapi zárva tartás bevezetését követően, 2016. április 11-én – a magyar alkotmányosság szempontjából fordulópontnak számító áprilisi törvények szentesítése után 168 évvel – Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bejelentette: azt javasolja a kormány a parlamentnek, hogy vonja vissza a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt. Rogán szerint nem sikerült az embereket – főleg a nőket (!) – meggyőzni arról, hogy a vasárnapi zárva tartás jó dolog.

Az ötlet egyébként nem volt új keletű, már 2007-ben beszélt Harrach Péter KDNP-s politikus arról, hogy szabad vasárnapot kellene bevezetni – nemcsak a kereskedelemben, hanem az ipari üzemekben is. Már 2009-ben benyújtottak egy ezzel kapcsolatos javaslatot, ám a baloldali kormány ezt nem támogatta. 2010 novemberében, már kormánypártként próbálkoztak újra, de akkor sem jártak sikerrel. 2011 májusában aztán Orbán Viktor az ötletet ellenző Demján Sándornak ezt mondta: „Amint meg lehet élni majd heti ötnapi munkából, én is azok közzé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban, úgy érzem, erre nincsen lehetőség.”

Úgy tűnik, 2014 végére már meg lehetett élni ötnapi munkából a kereskedelemben, ugyanis a KDNP ismét felvetette az ötletet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkor még nem pártolta a dolgot, november 3-án azt mondta, Magyarország még nem olyan gazdag, hogy zárva tarthassanak a hét utolsó napján a boltok. Ám orbáni szinten már eldőlt a dolog, Harrach Péternek pedig ez elegendő volt. Rétvári Bence azzal érvelt 2014 decemberében, hogy a vasárnapi boltzár Nyugaton már bevett gyakorlat, „ami Magyarországon van, az az elmúlt huszonöt év örökségeként inkább vadkeleti viszonyoknak felel meg”. 2014. december 16-án aztán elfogadták a javaslatot – a baloldal nemet mondott, a Jobbik politikusai, illetve két fideszes képviselő, Bencsik János és Kovács Sándor tartózkodott. Orbán Viktor, Kósa Lajos, Szijjártó Péter, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc nem vett részt a szavazáson, így 2015. március 14-étől kezdődően évente négy vasárnapot kivéve zárva tartottak a nagyobb kereskedelmi egységek.

Érvek, ellenérvek

A vasárnapi boltzárral kapcsolatban a leggyakrabban visszatérő ellenérv az volt, hogy elbocsátások lesznek miatta. A törvény elfogadását követően a Nemzetgazdasági Minisztérium nem tartott leépítésektől, ám Czomba Sándor, az NGM államtitkára azt mondta a Hír TV-ben, hogy lesznek, akiket kirúgnak, de nem 20-30 ezer ember, mint akkor jósolták. Annyi végül nem is lett: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 utolsó negyedévében 8 ezerrel dolgoztak kevesebben az ágazatban, mint az első negyedévben, amikor bevezették a boltzárat. S korántsem biztos – sőt, nagyon is kevéssé valószínű –, hogy ők mind a változtatás miatt távoztak. Főleg, hogy közben folyamatosan arról is szó van: összességében valójában munkaerőhiány tapasztalható a kereskedelemben.

És akkor Orbán Viktor megint megfutamodott

„Hogy a boltzár kiiktatása mennyi hasznot hoz a Fidesz-konyhára – ki lett-e húzva a szocik méregfoga –, ez idő szerint azt sem tudhatjuk. Az azonban valószínű, hogy a kezdeményezést átvették Orbánék, akik – ahogy be is vallják e szándékukat magabiztosan – nagy erőkkel iparkodhatnak visszatolni az érdeklődés homlokterébe a migránsokat” – írta a vasárnapi boltzár eltörlése kapcsán publikált cikkében Gazda Albert.

2015 januárjában előbb a Demokratikus Koalíció, majd a kezdeményezést mindvégig ellenző Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is népszavazási kezdeményezést nyújtott be a vasárnapi boltzár ellen – később kiderül, sikertelenül. Gyurcsányék a magánéletbe való beleszólást és a 30 ezres elbocsátást emelték ki, a VOSZ elnöke, Demján Sándor pedig arra mutatott rá, hogy a kereskedelemben bevételkiesés jöhet, ami miatt akár új adónemet is kénytelen lehet bevezetni a kormány.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) ezt már másnap cáfolta, megalapozatlannak nevezve a VOSZ azon kijelentését, hogy a költségvetési hiány növekedésével járhat a vasárnapi boltzár. Nekik lett igazuk, ugyanis a KSH adatai szerint 2013 nyara óta folyamatosan nő a kiskereskedelmi forgalom, és ez igaz a 2014–15-ös intervallumra is: 2015-ben 5,5 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint 2014-ben. A legutóbbi ezzel kapcsolatos hír egyhetes: akkor a KSH azt közölte, hogy 2015 februárjához képest – amikor még nem voltak zárva a boltok – 2016 februárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,5 százalékkal volt nagyobb.

Az érvek időtállóságát jól jelzi, hogy még hétfő reggel, az ATV Start című műsorában is előkerültek, amikor Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár és Bubenkó Csaba, a boltzárat támogató Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) feszült egymásnak. Más kérdés, hogy a vasárnapi zárva tartást támogató hazai láncok sem pártolták egyöntetűen az intézkedést. Tavaly nyáron CBA és Coop üzletek is úgy döntöttek, piaccá nyilváníttatják magukat, így vasárnap is nyitva tarthatnak, merthogy erre mutatkozott igény. Aztán a kormány és a CBA megelégelte a dolgot, utóbbi bejelentette: kizárják a renitenseket.

Muszáj volt megakadályozni a népszavazást?

Ahogy egyre-másra bukkantak fel a népszavazási kezdeményezések a vasárnapi boltzárral kapcsolatban – próbálkozott Szepessy Zsolt, a DK, a VOSZ, a Liga Szakszervezetek, majd sokszor egymás után az MSZP is –, úgy nőhetett az ellenérzés a kormányban. Ez először akkor látszott, amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szeretem Magyarországot Klub tavaly márciusi rendezvényén arról beszélt, hogy ha népszavazás lesz a vasárnapi zárva tartásról, a Fidesz el fogja veszíteni.

Ennek szellemében meg is akadályoztak minden olyan kezdeményezést, amely a vasárnapi boltzár eltörlésére irányult. Ezek közül a legemlékezetesebb természetesen az volt, amikor február 23-án a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai épületénél az exfideszes herceghalmi polgármester felesége, Erdősi Lászlóné a Fradi Securityhez köthető kopasz férfiak segítségével megelőzte Nyakó István szocialista politikust, és elsőként adta le boltzáras népszavazási kérdését.

A Kúria március 3-án megjelent döntésében rögzítette, hogy akadályozták Nyakót a népszavazási kezdeményezése benyújtásában. Április 6-án az NVI végül Nyakó kérdését hitelesítette Erdősiné beadványával szemben, egy nappal később Lázár János – tudják, aki félt a népszavazás lehetősége miatt – kijelentette: „egy baloldali párt azért gyűjt aláírást, hogy több tízezer embernek dolgozni kelljen vasárnap”. A szocialisták erre a hétre tervezték az aláírásgyűjtést, ám Rogán bejelentését követően erre már nem lesz szükség. Nyakó István viszont közölte: másik két – bérplafont és földügyet érintő – kérdésükben folytatják a gyűjtést.

Nem is a népszavazás veszélyes

Nem a népszavazástól, hanem az odáig vezető úttól riadhatott meg a kormány – mondta kérdésünkre a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, Szakács András. Szerinte önmagában a népszavazás nem annyira veszélyes, mert lehet érvénytelen is, inkább az a néhány hónap, amíg eljutott volna a kérdés az emberekig. Ezalatt a baloldal óriási teret nyert volna a médiában, „új kampányidőszak vette volna kezdetét”, amelynek során az ellenzék lett volna kezdeményező szerepben.

Szakács András emlékeztetett arra a tavaly áprilisi Mandiner-interjúra, amelyben a KDNP elnöke, Semjén Zsolt kijelentette: „Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja.” Innen volt lehetősége visszatáncolni a kormánynak.

Ráverhetik a KDNP-re

Az április 6-ai NVI-döntést követően azt lehetett hinni, jön az enyhülés: a KDNP-s Hollik István mondta azt, hogy kénytelenek elfogadni a döntést, és minden olyan népszavazást támogatnak, amelynek célja az emberek véleményének megismerése. Ám ismét az ügy megvédése lett a fontos: Lázár János szerint a Fideszben még le kell folytatni a vitákat a népszavazással kapcsolatban, de szerinte az volna a helyes, ha a magyaroknak nem kellene vasárnap dolgozni.

Múlt pénteken aztán Orbán Viktor is beleállt a vasárnapi boltzár megvédésébe, sőt azt mondta: az elmúlt egy évben egyeztetéseket folytatott arról, hogy a vasárnapi szabadnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedelmen kívülre, más szektorokra. Hétfő reggel aztán Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hűtötte le a kedélyeket, amikor kijelentette: az éttermeket és a mozikat nem záratják be vasárnaponként, csupán áttekintik hétfőn a törvény eddigi tapasztalatait. Ezt követően jött a rogáni hátraarc. A benyújtott törvénymódosítás szövegében egyébként szó szerint ez olvasható:

Kép: Parlament.hu

Szakács András szerint egyrészt úgy lehet minimalizálni ezt a presztízsveszteséget, ha ezen a hétvégén már kinyithatnak a boltok – nem csoda, hogy már kedden elfogadhatják az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást a parlamentben. Másrészt szerinte az ügyet most ráverik a KDNP-re, amely sokáig egyedül vitte a témát. Az egész a kereszténydemokraták ötlete volt, ráadásul egyéni képviselői indítványként nyújtották be, a nagyobbik – egyetlen valódi tényezőként működő – kormánypárt ezért el tudja tolni magától.

A boltzár ügye mindent visz

Március végén Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője még azt mondta: nincsenek információik arról, hogy a kabinet tervezné a boltok vasárnapi újranyitását. A politikus szerint ugyan a KDNP javasolta a vasárnapi boltzárat, a megvalósításban már nem volt szerepe, így a kormánynak nem kellene egyeztetnie pártjával, ha újra akarná nyitni az üzleteket. Arról is beszélt, hogy szerencsés helyzetben vannak, mert világnézeti kis pártként nem kell a népszerűségnövekedés vagy -csökkenés miatt aggódniuk.

Az elmúlt huszonhat évből „a mostani, Fidesz–KDNP-koalíció a legkevésbé transzparensen működő” kormány, nem tudni, milyen alkuk köttetnek a háttérben – véli a Méltányosság elemzője. Amíg nem derül ki, miért cserébe voltak hajlandók végigcsinálni a Fidesznél a vasárnapi zárva tartást, nem tudni, hogy a KDNP számára presztízsveszteséget jelent-e az általuk szabad vasárnapnak nevezett intézkedés eltörlése.

Arra a kérdésünkre, hogy véletlen egybeesés lehet-e a mostani bejelentés időpontja és a Századvég-iratok publikálásának kezdete között, Szakács azt mondta: a boltzár ügye valóban sokkal fontosabb most, mint bármi más. Szerinte a közelmúltban nemcsak a Századvéggel, hanem az MNB-alapítványokkal kapcsolatban is negatív hírek sora érte a kormányt. „Én is ekkor dobtam volna be ezt” – jelentette ki az elemző, úgy látja, most még ezzel a kormány számára negatív bejelentéssel is, de sikerült meghatározni a közbeszédet. Szakács András szerint a kormánynál úgy gondolkodhatnak, hogy a boltzár eltörléséről még mindig jobb beszélgetni, mint a korrupcióról.