A hiánycél túllépése a túlzottdeficit-eljárás folytatását, és végső soron a kohéziós források felfüggesztését vonhatná maga után, ezt azonban a kormány nem engedheti meg – mondta a szakember egy lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón. A GKI a várható kormányzati szigorítások miatt látja úgy, hogy a GDP idén 1,5 százalékkal csökken majd – tette hozzá.

A kutatóintézet számításai szerint idén a lakossági fogyasztás 2,5 százalékkal csökken majd, egyebek között az alacsony jövedelműek helyzetének romlása miatt. A végtörlesztés a közepes és a magas jövedelműek „likviditását szívja ki”. Az emberek bizonytalanok, próbálnak tartalékokat gyűjteni, s ez különösen rosszul érinti a szolgáltatásokat nyújtó kis- és közepes vállalkozásokat. A jogi és a gazdasági bizonytalanság miatt várhatóan a beruházások is csökkennek majd 4 százalékkal – tudatta Vértes András.

Nincs más út

A GKI elnöke szerint a magyar közgazdászok között Járai Zsigmondtól Békesi Lászlóig konszenzus van a helyzet értékelésében, és ez lényegében egybevág az IMF országjelentésével is. A magyar kormány előtt nincs más út, mint hogy megállapodjon az IMF-fel, az EU-val és az Európai Központi Bankkal – vélekedett. Hozzátette: a tárgyalások nehéznek ígérkeznek, várhatóan szóba kerül majd a válságadók kivezetése, az egykulcsos jövedelemadó kérdése, de egy sor, a jogbiztonsággal és a kiszámíthatósággal kapcsolatos téma, mint a jegybanktörvény, a költségvetési tanács helyzete vagy a médiaszabályozás.

Vértes András úgy fogalmazott, nem biztos, hogy márciusig létrejön a megegyezés, pedig mielőbb szükség lenne rá, mivel hosszú távon még az elmúlt hetek csökkenése után kialakult kamatszinten is finanszírozhatatlan az ország.