Kovács Zoltán már kedden is a rról beszélt, hogy megalapozatlan és elfogult a Freedom House jelentése. Az államtitkár akkor elmondta, a jelentés jól illeszkedik az elmúlt hónapok következetes, Magyarországot lejáratni igyekvő kampányához, és a kettős mérce használatának kitűnő illusztrációja.

Kovács Zoltán az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön azt mondta: a magyar sajtó 2011-es állapotáról szóló jelentésben ténybeli igaztalanságok is megjelennek.

A jelentésben szerinte belső ellentmondások is vannak, ilyen például az, hogy a szervezet kétszer büntette az országot ugyanazért: már az új médiatörvény életbe lépése előtt csökkentette a szabályozás miatt az ország besorolását, majd az idei jelentésben tovább rontott azon, ugyanerre a szabályozásra hivatkozva.

Az államtitkár szerint a jelentés többször cáfolt állításokat tartalmaz, mert – mint mondta – a médiahatóság csak nagyon extrém körülmények között, egy hosszú folyamat végén és bírósági kontroll mellett szabhat ki magas büntetést a sajtóra. Politikailag elfogultnak tartotta a dokumentum azon mondatát is, miszerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azért jött volna létre, hogy akadályozza az információáramlást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a beszámolóban szereplő állítások alátámasztására a nemzetközi jogvédő szervezet nem közöl bizonyítékokat.

Az államtitkár cáfolta, hogy a kormánynak befolyása lenne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szakértőkből álló tagjainak munkájára, és abszurdnak nevezte a Freedom House azon megállapítását, hogy a hatóság és az egyes médiaszakmai szervezetek együttműködésével létrejött társszabályozás intézménye a cenzúra és az öncenzúra kiterjesztése lenne.

A washingtoni központú, független civil szervezet, a Freedom House nemrég a „szabadból” a „részben szabad” kategóriába minősítette le a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2011-re vonatkozó jelentésében.

Médiatörvényre fókuszálva

Március 31-én egy a magyar politikáról tartott bécsi szimpóziumon Jan Mainka, a német nyelvű Budapester Zeitung főszerkesztője a magyarországi sajtó- és politikai viszonyokról beszélve kifejtette, a médiatörvényt áttanulmányozva nem talált semmit, ami akadályozná a munkáját. Néhány nappal korábban Kovács Zoltán is közölte, a médiatörvényről folyó nemzetközi vitában túl kevés a konkrét érv, utalva arra is, hogy hazánknak van egyedül írásos véleménye arról, hogy médiatörvénye megfelel az uniós normáknak.