Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten horvát nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen hét, német nemzetiségi nyelvből öt vizsgahelyszínen 58, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hét vizsgahelyszínen 199, román nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 48, szerb nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 24, szlovák nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen öt, míg szlovén nemzetiségi nyelvből egy vizsgahelyszínen két vizsgázó tesz írásbeli érettségit.

Emelt szinten horvát nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 38, német nemzetiségi nyelv és irodalomból 6 vizsgahelyszínen 175, szlovák nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 17, míg szerb nyelv és irodalomból egy tanuló tesz írásbeli érettségi vizsgát.

Nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból az írásbeli vizsga középszinten 240 percig tart, és a diákok két feladatlapot oldanak meg. Az I. feladatlap (30 pont) egy szövegértési feladatsort tartalmaz, míg a II. feladatlap (70 pont) megjelöl három szövegalkotási feladatot, és a vizsgázónak a háromból kell egyet választania, majd ezt megoldania. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, és a dolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelynek a megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

Nemzetiségi nyelv vizsgatárgyból középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész, az „Olvasott szöveg értése” 60 perc időtartamú, a második rész, „A nyelvhelyesség” feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” rész következik, majd végül az „Íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora. Az írásbeli vizsga során 117 pont érhető el.

3420-szal kevesebb vizsgázó

Május 4. és június 29. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében 1210 vizsgahelyszínen 137 580 diák érettségizik. A vizsgázók száma 3420-szal kevesebb az elmúlt évinél, ez tükrözi az adott generáció összlétszámának csökkenését.

Az érettségizők közül mintegy 87 850 diák a „végzős” középiskolás, ők ezúttal tesznek „rendes” érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt. A vizsgákat 3616 érettségi vizsgabizottság közreműködésével tartják majd.

Ez az érettségi vizsga 2005 óta – a művészet és a művészetközvetítés képzési terület kivételével – kiváltja az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákat is.

A 471 ezer vizsgából mintegy 37 ezer vizsga emelt szintű, 434 ezer pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 22 százalékkal, több mint 6 ezer vizsgával nőtt. Ez a növekedés a felsőoktatásba való bekerülésért folyó verseny felerősödését tükrözi. Immár második éve emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként vehetők figyelembe.

Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

Egyre több az előre hozott érettségi

A vizsgafajták közül természetesen a legtöbb az úgynevezett „rendes” érettségi vizsga: számuk 404 542, ez az összes vizsga 86 százaléka. Évről évre egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előre hozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 39 828 ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal (ez a vizsgák 8,5 százaléka).

A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 12,5 ezer ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák 2,6 százaléka). Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a több mint 10 200 szintemelő vizsga is, ez 2600-zal több a tavalyinál, ami 34 százalékos növekedést jelent.

A vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett, és azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentes volt. Változás a korábbiakhoz képest, hogy az Oktatási Hivatal megszűnt regionális igazgatóságainak feladatait a vizsgák szervezésében immár megyénként, a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalok látják el.

Az írásbeli hétfőn a magyar nyelv és irodalom, kedden a matematika, szerdán a történelem vizsgákkal folytatódik.