A próbaper eredetileg a 2007-es kormányülésekkel kapcsolatos iratok és hangfelvételek közérdekű adatként történő nyilvánosságra hozása érdekében indult, a keresetet azonban az eljárás során a civil szervezet technikai okokból, az ügy egyszerűbb kezelése érdekében a 2007. augusztusi, illetve szeptemberi kormányülésekre szűkítette – mondta a civil szervezet ügyvédje, aki szerint az érdemi kérdés az: továbbra is fenntartható-e az a gyakorlat, hogy a kormányüléssel kapcsolatos iratokat, illetve hangfelvételeket teljes egészükben államtitokként kezelik.

Deák Dávid hozzátette: az is elvi kérdés, hogy alkotmányos-e az a törvényi felhatalmazás, mely szerint a miniszterelnök időkorlát nélkül megtilthatja a kormányülések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozását. Ezzel kapcsolatban a perben a civil szervezet indítványozta, hogy az eljáró bíró forduljon az Alkotmánybírósághoz. A TASZ álláspontja szerint államtitokká nyilvánítani csak egyes adatokat lehet. Ugyanakkor a per eddigi tárgyalásain a MeH úgy vélte, hogy elegendő csupán az iratok fedlapját bemutatni, melyeken az államtitokká minősítés szerepel.

Az ügyvéd tudomása szerint eddig még a bíró sem vizsgálta az iratokat tartalmi szempontból. Az eljárás során korábban a MeH a kereset teljes elutasítását kérte, ám a keddi tárgyaláson már átadott egy kivonatot a civil szervezetnek, mely a kormányülések mellékleteivel kapcsolatban rögzíti, hogy melyek azok, amelyeket teljes egészében, melyek azok, amelyeket a bennük foglalt védett adatokra tekintettel részlegesen, illetve egyáltalán nem tudnak átadni. A TASZ jogi képviselőjének tájékoztatása szerint a mellékleteket illetően jelentős részben teljesülni látszik a kereset. Deák Dávid elmondta: a következő, október 7-i tárgyaláson már lehet számítani az érdemi döntés kihirdetésére a TASZ–MeH-perben.

(MTI)