Gabay Balázs
Gabay Balázs

A magyar kriminalisztika történetében egyedül áll a csepeli kettős gyilkosság néven elhíresült bűncselekmény. 2009. január 7-én a vád szerint aljas indokból, előre kitervelten lőtték agyon a XXI. kerületi Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában az alapítványt vezető, egyben a csepeli MSZP-frakció helyettes vezetőjeként tevékenykedő Takács Józsefet és az intézmény tanárát, Papp Lászlót. Az ügy hátterében az eddig napvilágra került információk alapján egy évek óta tartó sikkasztássorozat áll.

Elfogultság miatt tett panaszt levélben a bírósági eljárás, illetve azon belül a bizonyítási eljárás ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál Deme Gábor, a csepeli gyilkosság másodrendű vádlottja.

Takács József özvegye korábban elmondta, férje feljelentésre készült, amikor megtudta, hogy a másodrendű vádlott, Deme Gábor több millió forintot emelt le engedély nélkül az alapítvány számlájáról. Az özvegy elmondása szerint fiktív gépkocsihasználatról és nem létező külföldi utazásról szóló dokumentumokat is talált férje az iskolában. Takács ezt követően feleségével együtt összeállított egy bizonyítékokból álló dossziét a feltételezett visszaélésekről, melyet átadott az akkori alpolgármesternek, az egykori csepeli polgármesternek és az alapítvány kuratóriumi elnökének. Ezt követően akarta megtenni a rendőrségi feljelentést, de erre már nem volt módja.

A laptopról vitáztak

Az alapítványi iskola gazdasági igazgatóhelyettesét, Deme Gábort a gyilkosság napjának délutánján elbocsátották, miután kiderült: 3-4 millió forintot tüntetett el a kasszából. Deme néhány órával az ügy kirobbanását követően beszélgetésre hívta Takácsot az üres iskolaépületbe, és magával vitte az intézmény büntetett előéletű gondnokát is. Takács egy tanár kollégájával, Papp Lászlóval érkezett a helyszínre. A találkozót elvileg azért szervezték meg, hogy az elbocsátott Kun és Deme tisztázza, mi legyen az általuk használt laptoppal, vásárlói kártyával és, hogy mikor fejezzék be a pénzügyi elszámolást. A beszélgetés nagyjából fél órán át tarthatott, majd a vád szerint a gondnokként dolgozó Kun Tamás pisztolyt rántott, és agyonlőtte az alapítvány vezetőjét, majd Papp Lászlót. Demét, mivel a sikkasztási ügy részese, és a gyilkosság idején a helyszínen tartózkodott, bűnsegédlettel vádolják.

Diktafonra vették a gyilkosságot

A magyar kriminalisztika történetében először fordult elő, hogy a gyilkosságról olyan hangfelvétel készült, melyet az eljárás során felhasználhattak. Papp László zsebében ugyanis ott lapult a diktafon. A felvétel cáfolja Kun Tamás korábbi vallomását, mely szerint egy álarcos, 130 kilogrammos, kommandós ruhába öltözött ismeretlen követte el a bűncselekményt. Deme a bíróságon azt vallotta, nem látta, ki lőtt, pedig négyükön kívül más ekkor nem tartózkodott a helyiségben.

Elképesztő csalássorozatról szóló könyv került néhány hónapja a magyar könyvesboltok polcaira. A Vörös Csepel a szocialista lakásmutyiktól a Csepel SC átjátszásán át a 2009-es kettős gyilkosságig végiggyalogol az utóbbi években a XXI. kerületben tapasztalt, velejéig romlott irányításról. A minden csepeli háztartásba eljuttatni kívánt kiadványról, egyebek közt a kettős gyilkosságról Ábel Attila jelenlegi csepeli alpolgármesterrel beszélgettünk.


A hangfelvétel rögzítette a négy férfi teljes beszélgetését, melyből jól kivehető, ahogy Takács lelövését követően Papp László az életéért könyörög: „Ne lőj le, Tamás! Légy szíves, Tamás!” Miután Kun feltehetően végzett két áldozatával, saját magát is kézen lőtte, hogy utólag igazolhassa, miért kellett elkövetnie a kivégzésszerű gyilkosságokat.

A volt főrendőr is tagad

Az ügyben a volt csepeli rendőrkapitány is érintett. Császár Mihály tanúként korábban azt vallotta, nem ismerte Kun Tamás gondnokot, és egy másik tanú azonban cáfolta őt. Az idős hölgy elmondta, Császár 10 éve Kunt ajánlotta gondnoknak az iskolába, majd az ő figyelmébe, mint aki „végleg elintézhetné” a nő egyik családi konfliktusát. Utóbbi ezt több alkalommal is jelezte a hatóságnál, hiába.

MSZP-s szál

A kettős gyilkosság napján Deme Gábor, aki maga is a helyi MSZP-ben politizált, felkereste Podolák György volt szocialista képviselőt, és beszámolt az iskolában folyó visszaélésekről. A volt honatya elküldte a zavarodottnak tűnt Demét, hogy gondolja át ügyeit. A gyilkosság elkövetésének idején Deme Gábor a csepeli MSZP oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A szocialisták ezt követően viszont kizárták soraikból.

Kun Tamásra elsőrendű vádlottként tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását kérte az ügyész, a másodrendű vádlott Demére szintén letöltendő szabadságvesztést kértek és azt, hogy legkorábban 30 múlva engedhessék feltételesen szabadlábra. Mindketten következetesen tagadták bűnösségüket. A vádhatóság szerint a két vádlott előre megfontoltan cselekedett a bűncselekmény elkövetésekor, erre utal, hogy Kun töltött fegyverrel érkezett a helyszínre, illetve hogy a bizonyítékokat is együtt próbálták eltüntetni.

Kun és Deme ügyvédje bizonyítottság hiányában a vádlottak felmentését kérelmezte.