Lázár János

Orbán Viktor pénteken, a közrádió műsorában hivatalossá tette kormányának átalakítását; a legmagasabb pozícióba Lázár János került. Az eddigi frakcióvezető a Miniszterelnökséget vezető államtitkári pozíciót vette át Varga Mihálytól, aki az IMF-tárgyalásokat lebonyolító tárca nélküli miniszter lesz. A Fidesz parlamenti frakciójának eddigi vezetője ezért – összeférhetetlenségi okokból – lemond Hódmezővásárhely vezetéséről is: kereken tíz évig volt szülővárosának polgármestere, települését rendre mintaként hozzák fel a szegregációt ellenző jogvédők. Határozott fellépéseit ismerve ebből a politikus alighanem előnyt is kovácsol majd: legutóbb ugyanis épp annak a javaslatnak a kapcsán exponálta magát, amely azt mondta ki, hogy 2013-tól a parlamenti képviselők ne tölthessen be más pozíciót, fizetésüket pedig bruttó 750 ezer forintban maximalizálná.

Az ellenzékben töltött évek alatt sűrűn foglalkozott honvédségi kérdésekkel, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke is volt az előző ciklusban, így aligha csoda, hogy a választások előtt már arról cikkeztek, hogy ő lehet Orbán Viktor embere a Honvédelmi Minisztérium élén. Legtöbbet akkor szerepelt a sajtóban, amikor egy – amúgy nyilvános és három évvel korábbi – felvételt „kiszivárogtatott” egy szélsőséges portál, amelyet összeollózva tett közzé. Lázár aznap bemutatta a teljes felvételt, amelyből balliberális véleményformálók és politikusok azóta is csak az „annyit is ér” fordulatot alkalmazzák, ha valamilyen szociális kérdésben nyilvánulnak meg.

Rogán Antal

Lázár helyére Rogán Antal kerülhet. A politikus komoly megbízatása mellett már betölt két jelentős pozíciót: ő a parlament gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, és ő Belváros-Lipótváros polgármestere is. A 2010-es kormányváltás után azonban mással vétette észre magát a Fidelitas-alapító: számos olyan törvényjavaslat benyújtója volt, amelyek aztán komoly karriert futottak be – adott esetben még a nemzetközi sajtóban is. Ilyen volt a médiatörvény, az illegális online fogadásokat megadóztató törvényjavaslat, a bérkommandó felállításának ötlete, vagy épp a külföldi rendszámok használatát szabályozó törvény. A Belvárosnak vezetése alatt a Jövő városa szlogent adta a bulvármédiában és kereskedelmi műsorokban gyakran szereplő politikus, neki azonban még – Lázártól eltérően – nem kell megválnia kerületének vezetői pozíciójától.

Varga Mihály

A korábban magyar–orosz, majd magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként tevékenykedő Fellegi Tamás azzal, hogy elindulhatnak a tárgyalások a valutaalappal, bevégezte feladatát. Május 15-ével le is mondott pozíciójáról Fellegi, aki ezután Orbán Viktor tanácsadója lehet – erre kérte fel ugyanis a miniszterelnök. A kétéves költségvetés (2001–2002) és a Fidesz gazdasági programjának kidolgozását követően a pénzügyi védőhálóról szóló megállapodás kidolgozása lesz a közgazdász végzettségű Varga következő küldetése. Korábbi pályafutását figyelembe véve nem túl meglepő húzás, hogy az eddig államtitkárként a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály veszi át Fellegi Tamástól az IMF-fel és az unióval tárgyaló delegáció irányítását. Pénzügyi téren kevés tapasztaltabb politikust találunk nála a Fideszen belül, ezt jól jelzi, hogy Fellegi Tamás washingtoni tárgyalásai idején is végig őt kérdezték az újságok és a televíziók a megállapodás kapcsán. Varga már az Antall-kormány idején is a költségvetési és a számvevőszéki bizottság tagjaként dolgozott, az első Orbán-kormány idején pedig, miután Járai Zsigmond MNB-elnök lett, megkapta a pénzügyminiszteri tárcát. A szocialista kormányzás alatt a költségvetési és a pénzügyi bizottságot vezette, innen nevezte ki Orbán Viktor 2010 májusában a Miniszterelnökség élére.

Ez nem is kacsa, ez vadkacsa – reagált tavaly decemberben Matolcsy György arra az újságírói felvetésre, miszerint a kormányfő Vargát kérné fel helyére a pénzügyminiszteri posztra. A Magyar Hírlap által megszellőztetett információ tényleg falsnak bizonyult, később viszont kiderült, a kormányzás félidejében a karcagi politikus is új pozíciót kaphat. Az IMF-főtárgyalónak kinevezett Fellegi Tamás a poszt elnyerésekor kijelentette, azért nem marad a továbbiakban a fejlesztési tárca élén, mert ez a feladat egész embert kíván. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások, amelyek komolyan befolyásolhatják hazánk gazdaságpolitikai irányvonalát a következő évekre, makulátlan múltú, hiteles politikust kívánnak. Varga Mihály megfelelhet a kritériumoknak, és miután a gazdasági konszolidáció frontjában harcoló Matolcsy Györgyöt kevéssé favorizálják Washingtonban, kinevezése megfelelő lépés lehet mindkét fél számára.

Balog Zoltán

Május 14-i hatállyal Balog Zoltán kerül a Nemzeti Erőforrás Minisztériumról Emberi Erőforrás Minisztériumára (EMMI) átkeresztelt tárca élére. Annak tükrében, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban korábban visszafogottabb nyilvánossággal bíró társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság vezetője érkezik a posztra, akár meghökkentőnek is tűnhet a lépés. Talán éppen ezért is hangsúlyozta kinevezését követően az emberi erőforrások megerősítésének, vagyis a tárca által betöltött szerepnek a fontosságát, és azt, hogy az emberek „státusbiztonságával” kapcsolatos területek végre egy minisztérium alá tagozódnak.

Az ózdi születésű református lelkész korábban Orbán Viktor főtanácsadójaként is dolgozott, és jelenleg is a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt vezeti. Politikai credójának középpontjában a család áll, és előnyére vált, hogy államtitkári kinevezése után nem rohant fejjel a falnak. A hazai cigányság felzárkóztatásáért fáradozó politikus lapunknak adott korábbi interjújában ennek kapcsán úgy fogalmazott: „nem szeretnék messianisztikus szerepben tetszelegni. Úgy gondolom, minél nagyobb a baj, annál nagyobb a várakozás.” A kis lépések politikusának bélyegzett Balog ezúttal nagy feladatot kapott: az újonnan felállított EMMI alá több kormányzati területet is átsorolnak, ilyen többek között a társadalmi felzárkóztatásért és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság is. A kötelezővé tett óvodába járás és az adományokat is érintő új áfatörvény elfogadtatása mellett a Balog vezette államtitkárság legnagyobb dobása az európai romastratégia kidolgozása volt. A gazdasági válság miatt kiderült, nem tartható az a terv, mely nyolc év alatt félmillióra kívánta csökkenteni a mélyszegénységben élők számát.

Balog kétéves államtitkári tevékenysége során elsősorban a társadalom mentalitásán akart változtatni: a szociális ellátások növelése helyett ösztönző eszközökre és feltételekhez kötött segítségnyújtásra helyezte a hangsúlyt. Politikai filozófiája mindvégig az volt, hogy a szegénységet nem etnikai alapon kell kezelni, hanem gazdasági intézkedésekkel kell javítani. A 2010-ben általa elindított munka és tanulás programot minden bizonnyal folytatni fogja, és remélhetőleg az őszinte, a jogvédő szervezetek szemét olykor szúró beszédet is, mely szándékosan nem politikailag korrekt.