A jegybankelnök fizetésével kapcsolatban – amelynek csökkentését kifogásolta az Európai Bizottság – a fideszes politikus kifejtette: ha van egy általános szabály, hogy „a miniszterelnöktől a kettes portásig” a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek maximum kétmillió forint lehet a havi fizetésük, „akkor ez alól milyen alapon tegyünk kivételt”?

Arra a felvetésre, hogy a fizetési plafonnal gyakorolnak nyomást a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és vezetőjére, Kósa Lajos úgy reagált: „Simor Andrásnak az egzisztenciális függetlensége Magyarországon közismert”. A politikus azt mondta, a jegybankelnök esetében, akinek egymilliárd forint feletti megtakarítása korábban egy ciprusi offshore cégben, most pedig „a bánat tudja, hogy hol” kamatozik, a legfeljebb kétmillió forintos fizetés nem jelent egzisztenciális nyomásgyakorlást. „Inkább akkor egyezzünk ki úgy az EU-val, hogy az elveinket nem adjuk fel, de Simor Andrásnak gyűjtést rendezünk a magyar nép között, hogy ne szenvedjen” – fogalmazott ironikusan.

A bírák nyugdíjkorhatáráról szólva – amellyel kapcsolatban szintén kifogásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság – a Fidesz alelnöke közölte: nem látja értelmét egy olyan esetleges lehetőség bevezetésének, hogy kérelemre 62 éves koruk után is tovább dolgozhassanak a bírák. „Az EU itt mellé nézett”, mert a bírák nyugdíjkorhatára korábban is 62 év volt, mint mindenki másnak, csak a törvény lehetővé tette, hogy tovább bíráskodjanak – fejtette ki, hozzáfűzve: a kormányoldal nem azt mondta, hogy változik a nyugdíjkorhatár, hanem azt, hogy a főszabály mindenkire vonatkozik.

Kósa Lajos megjegyezte, az Európai Uniónak számos rendkívül tiszteletre méltó elve és szabálya van, de számos „mókás” is. Utóbbiakra példaként említette „az uborka görbületével” és a csirkeketrecek méretével kapcsolatos szabályokat. „Nagyon sok elv van: van, amelyet mindenképpen tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az EU sok olyan kérdésben is „kötözködik”, ami kevésbé érthető.

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy változtatnak az egykulcsos adón – ha a nemzetközi szervezetek például azt kérik, ne 16, hanem 19 százalékos legyen az adókulcs –, a politikus azt válaszolta: nem valószínű. Nyomós érvek szólnak a 16 százalék mellett – jelentette ki.