Közgazdász-koalíció alakulóban?

Bucsy Levente, 2011. december 8., csütörtök 19:00, frissítve: csütörtök 19:00
Nem szervezhették volna jobbkor a Budapesti Gazdasági Főiskolán azt a konferenciát, ami noha pénzügyi témájúnak volt meghirdetve, de végül a kormány gazdaságpolitikáját cincálta szét, illetve helyezte európai és világgazdasági összefüggésbe. Bod Péter Ákos, Farkas István, Mellár Tamás, Palócz Éva és Vértes András talán éppen a „közgazdász-koalíció” részesei.

Aligha szervezhették volna „jobbkor” a Válság? Válság! elnevezésű pénzügyi konferenciát, mint ezen a napon; csütörtökön jelentette be lemondását Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, és ezen a napon döntött az Európai Központi Bank az euró védelmét megerősítő alacsonyabb kamatszintről. A nyilvános tanácskozás kezdetén elhangzott, „közgazdász-koalíció” van kialakulóban, amit alátámasztott a délután hangulata: a pénzügyi helyzet helyett egységesen gazdaságpolitikánk európai kontextusát tekintették át a résztvevők (Bod Péter Ákos, Farkas István, Mellár Tamás, Palócz Éva és Vértes András).

10 százalék = 1000 milliárd forint adósság

Az első előadó, Palócz Éva rosszat sejt, ezt alátámasztandó bemutatott egy grafikont, miszerint a V4 államai közül mindegyiknek lefelé kellett módosítania növekedési előrejelzését: Csehország 0,7, Lengyelország 2,5, Szlovákia valamivel több mint 1, hazánk pedig 0,5 százalékkal számol. A Kopint-Tárki vezére emellett súlyosnak tartja hazánkra nézve az államadósság-listát, amin hazánk sajnos igen előkelő helyen áll, az igazság kedvéért viszont bemutatta, hogy az adósság szintje 2007 környékén szabadult el kezelhetetlenül. Palócz megnevezte a gazdaságpolitika fő gondjait is: rossz a megítélés a pénzvilág irányából, kedvezőtlen a gazdaságpolitikai lépések megítélése, és hátrányos a „szabadságharcos retorika”.

– Úgy indítottunk szabadságharcot a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok ellen, hogy nem mértük fel a fegyverzetünket, így az árfolyamgyengülés bármilyen adósságleépítési törekvést lenullázhat. Ha nem sikerül az IMF-fel gyorsan megegyezni, akkor nagyon nagy baj lesz – magyarázta a szakember, hozzátéve, a forintárfolyam gyengülése 10 százalékonként 1000 milliárd forinttal növeli az adósságot.

Mellár: Miért nem látta előre a szakma?

A másodikként felszólaló Mellár Tamás más „hangszerelésben” adta elő a dolgot, szerinte a 2008-ban kirobbant világválság strukturális, ami hosszan húzódik, most indul a második visszaesés, továbbiakra pedig számítani kell.

----Lapozzon tovább!----

– Ami miatt nem lehet belőle kijutni, az elsősorban az, hogy leigáztuk a környezetet, demográfiai problémák vannak – köztük elöregedés és fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek –, valamint óriási, befektetésre váró tőkék, úgynevezett pénzügyi buborékok, amik új világgazdasági központok előretörését teszik lehetővé – fejtegette a Pécsi Tudományegyetem közgazdászprofesszora. Ostorozta a mainstream közgazdaságtant, szűkebb értelemben a makroökonómiát, hogy nem jelezte előre a válságot, „a piac mindenhatóságának bűvöletében éltek”. 2008-ban az lehetett szerinte a gond, hogy túl voltak liberalizálva a pénzpiacok, másrészt nem tudták, hogy mi a teendő ilyenkor, amikor Japánban deflációs spirál, az USA-ban jelzálogválság, nálunk pedig devizaadósság kulminálódik. Figyelmeztet, hogy a második hullám előtt ugyanolyan nagy a tanácstalanság, még elméleti elképzelés sincs, hogy mit kellene tenni.

Aztán egy, a közvélemény számára népszerű témát vezetett elő: a hitelminősítőket.

– Népszerű őket hibáztatni, hogy miattuk terjed a válság, és arra a következtetésre jutni, hogy kéne inkább egy saját, EU-s hitelminősítő. De mit tesznek a hitelminősítők? A mainstream elméletek alapján működnek, és elnézték a válságot ők is – osztotta meg a felelősséget Mellár Tamás, aki szerint a külön utas magyar politika is vétkes, noha a „különutasságra” alapot adtak a mainstream felfogásokból következő, sorra megbukó válaszok. „De nem elég a regnáló elmélet hibáinak nyilvánvalósága. A régi makroökonómia egy zombi, megbukott, de mégis itt van. Nincs koherens új elmélet, és a régi elméletekből nem lehet összevágni egy újat” – vélekedett Mellár.

Ha még nem osztott volna ki elegendő sárga lapot, számokkal támasztotta alá: nálunk már 2006 óta tart a válság. – Annyira el voltunk adósodva, hogy nem is volt mód az anticiklikus politika alkalmazására. Ráadásul az idei 5 százalékos GDP-arányos fiskális élénkítés hatástalan volt, az önálló stabilitási politika fokozta a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot, ez a válságban pedig olaj a tűzre.

Szerinte a gazdaságpolitikai fordulatnak „koherens, konzisztens gazdaságpolitikát” kell tartalmaznia, törekednie kell a bizalom visszaszerzésére, és ki kell munkálni egy fejlesztési-modernizációs programot, de erre szerinte a kormány növekedési terve totálisan alkalmatlan.

Bod: Hitelminősítő legyen a talpán

Ezek után következett Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki az euróra emelte a tekintetét: – Az egész európai válság nagyon sokfajta szakaszon ment át, nem monetáris jellegű. Az euró árfolyama stabil, nem inflálódik, jó marad a tartalékvaluta-szerepe. Ami pénzügyileg válságos, az a szuverén adósok egy köre, valamint a bankok – ezek után rámutatott egy látszólagos ellentmondásra is, miszerint „a fundamentumok jók, a szuverén kockázat viszont nagy”. – Elsőre azt látjuk, hogy az eurózóna makrogazdasági adatai jók – szemben az amerikai, japán és brit adatokkal. Ha viszont jobban megnézzük, mindhárom régió nagyon sebezhető – fejtette ki Bod.

---- Lapozzon tovább! ----

– Azt kimondani, hogy egy állam jó adós vagy nem, hitelminősítő legyen a talpán, aki képes ilyen nagy rálátással megvizsgálni a pályát vagy a kilátásokat – tett hozzá a minősítőkről alkotott mellári képhez a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, majd kollégája egy másik témájához, a magyar külön úthoz is csatlakozott. – Mit tegyünk vele? Ezzel foglalkozom hetek óta. Azt látjuk, hogy vannak külön utak, de nagy részük nem válik be – adott hangot szkepszisének a szakember. – Mit gondolunk a fundamentális tényezőkről? Mit gondolnak a magyar állam jó adós létéről a pénztulajdonosok és hitelminősítők? – sorolta a húsba vágó kérdéseket. Bod kijelentette, csak 2010 tavaszáig tartott a tolerancia az államok sajátosságainak hangsúlyozása iránt, azóta viszont radikális illeszkedési kényszer állt elő az EU pénzügyi válsága miatt. A bankadó, a végtörlesztés, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása és az ágazati válságadók szerinte nem hozták a kívánt eredményt, a versenyképes adórendszer helyett pedig chipsadót és áfaemelést hozott a kormány.

Farkas: GAME OVER

Farkas István, a PSZÁF felügyeleti tanácsának korábbi elnöke egy GAME OVER feliratú táblán demonstrálta a válságfolyamatot: eladósodott fogyasztó – kockázatát a mohó befektető kapja – befektető kockázata a bankokra száll – onnan az államra – a szuverén adósság a bankoknál marad – a bankok nem hiteleznek – a gazdaság leáll – egyre kockázatosabb a fogyasztó – a befektető már nem vevő – a bank már nem vállal stb.

– Miért hagytuk, hogy így legyen? Tipikus buborék a vakhit abban, hogy a jövőben majd lesz jövedelem. Az állam már a jövő jövedelmét osztja el újra, és ezt az eszközök is elősegítik, deregulálva vannak a pénzpiacok – magyarázta Farkas. Beszámolt arról a közgazdászvitáról, hogy a jövőt kell-e eladósítani, vagy a jelenben kell-e kevesebbet fogyasztani, utóbbi esetben a fogyasztás ára kitermelhető volna, maga ezért az utóbbi mellett kardoskodik inkább. – Magától ez a válság nem fog megoldódni, nem lehet több teher a jövőn – mondta. Figyelmeztetett, hogy nem kell megbüntetni a pénzügyi rendszert, hanem a jövőbeli buborékképződéseket kell megakadályozni. A sokktűrő képességet is növelni kell, és meg kell követelni a tőkét.

Vértes az ingatlanadó pártján

Az előre be nem jelentett, utolsó felszólaló Vértes András GKI-elnök volt, aki a gazdaságpolitika teljes újratervezését követelte.

---- Lapozzon tovább! ----

– Zsákutcába kerültünk, aminek a végén nem fal van, hanem szakadék, vissza kell fordulni, és mást csinálni. Nem az a baj, hogy nem szokványos gyógyszereket használunk, hanem hogy hülyeséget csinálunk – hangoztatta a Gyurcsány lemondásakor kormányfőjelöltnek is megnevezett közgazdász, aki szerint az idei büdzsélazítás ellenére sem gyorsult a gazdaság, nincs jogbiztonság és kiszámíthatóság, kevés az előremutató strukturális átalakítás, 2012-re emiatt mínusz 1 százalékos GDP-növekedést jósol. Gondnak nevezte, hogy különadókkal fedezték az szja-csökkentést, a bankadónak destabilizációs hatása lett, és kritizálta a céltartalék és a végtörlesztés intézményét, az állam túlterjeszkedését (Mol) ahelyett, hogy piaci megoldásokat támogatna.

Fellegi lemondásáról is elmondta a véleményét: egy nem világos üzenet a piac felé. – Vagy ő vezeti a kormánypolitikának ezt az irányát, és akkor tárgyaljon miniszterként az IMF-fel, vagy ne! – húzta alá Vértes, aki a kormánytól végül „fegyverszünetet” követelt, mondván, állapodjon meg a jegybankkal, a PSZÁF-fel és a Bankszövetséggel. – Le kell állítani a végtörlesztést! Ingatlanadót és/vagy kétkulcsos szja-t kell bevezetni, nem járható az a nyelvújító magatartás, hogy nem nevezik az adót adónak – zárta szavait a kétórás konferencián Vértes András.

hirdetés
Vélemény
Leszállni a magas lóról
Majláth Ronald
Ideje lenne megérteni: egy politikus sosem csak a kérdezőhöz, hanem az összes szavazópolgárhoz szól.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés