Többtucatnyian lehetnek a kormány „halállistáján”

Markotay Csaba, György Zsombor, Lőrincz Tamás

2017. január 11., szerda 18:22, frissítve: csütörtök 06:39

Megtörtént az, amire régóta számítani lehetett, nyílt támadást indított a kormányzat a közéleti szerepet vállaló és rendszerint nagy nyilvánosságot kapó civil szervezetek ellen. Az Ökotárs, illetve a norvég pénzekből részesülő többi szervezet elleni fellépés előképe lehetett a mostani fellépésnek, amihez hasonlóra a világ keleti felében is találhatunk példákat. 

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke keddi sajtótájékoztatóján kürtölte szét hadüzenetét, többek között megfogalmazva azt, hogy ezeket a szervezeteket „eleve azért hozták létre, hogy befolyásolják az adott ország politikáját úgy, hogy nem kell részt venniük a választásokon”. Más kérdés, hogy a többnyire jogvédelemmel foglalkozó szervezetek esetében magától értetődő, hogy a közvélemény és alkalmasint a politika befolyásolására törekszenek, mi más is lehetne a fő küldetésük. Hogy mindenki számára egyértelmű legyen az üzenet, a birkózószövetség elnöki tisztét is betöltő kormányzati politikus leszögezte: „ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani és el kell innen takarítani, és most ennek eljött a nemzetközi lehetősége is az új amerikai elnök megválasztásával”.

A kormányzati támadás politikai megközelítésben könnyebben értelmezhető, mint jogi szempontból. Az amerikaiak, Brüsszel és a migránsok ellenségként való beállítása után újabb és újabb ellenségképekre van szükség a közbeszédben, hogy addig se a korrupciós vagy éppen szociális ügyekről legyen szó – ez a módszer az elmúlt másfél év tapasztalata alapján működik is. Más kérdés, létezik-e olyan jogi eszköz az Ökotárs esetében már tapasztalt rendőri vegzáláson, adóhatósági ellenőrzéseken túl, amivel valóban kiűzhetők ezek a szervezetek Magyarországról. (Oroszországban egy 2012-ben életbe lépett jogszabály alapján külföldi ügynökké nyilváníthatnak bármely olyan szervezetet, amely külföldi forrásokat is felhasznál.)

A lapunknak nyilatkozó szakértő azt mondta, hogy nem sok jogi lehetősége van a kormányzatnak, ráadásul egy vagyonnyilatkozatból nem sok minden derül ki. Lattmann Tamás jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete kutatója szerint a Németh Szilárd által használt „eltakarítjuk” kifejezés nehezen értelmezhető, jelenthet ugyanis megnövelt állami kontrollt, de ellehetetlenített működést is. Az viszont szinte biztos, hogy elbukna egy olyan tartalmú jogszabály, amely a bíróságok kezéből a kormány hatáskörébe tenné át a civil szervezetek megszüntetésének jogát – fogalmazott.

– Előírhatják a civil szervezetek vezetőinek, hogy adják le a vagyonnyilatkozatukat, de azokban nem lesznek nagy csodák, így maguktól növő Pasa parki lakások sem – mondta a Magyar Nemzetnek. (Rogán Antal helytelenül tüntette fel korábbi vagyonnyilatkozatában Pasa parki lakásának méretét, emiatt többször is módosítania kellett azt – a szerk.) A gazdasági ellenőrzés szigorítása azért lenne felesleges, mert a civil szervezetek már most is nagyon szigorú előírásoknak felelnek meg. Lattmann Tamás szerint ennek megfelelően a kormány terve inkább kommunikációs eszköznek tekinthető, és ahelyett hogy megváltoztatnák saját tevékenységüket a korrupciós és jogi visszásságokra rámutató kritikák hatására, inkább ellentámadásba lendülnek. A jogász szerint egy, az izraelihez hasonló törvény is jó eséllyel elbukna Európában, egy ilyen jogszabály ugyanis a strasbourgi bíróság gyakorlata szerint aránytalan mértékben korlátozná az egyesülési jog zavartalan működését, valamint a szólásszabadságot is.

 

Provokáció és blöff, nettó parasztvakítás, kommunikációs hadjárat, „ennyire hülye még Németh Szilárd sem lehet” – így reagált a Hvg.hu kérdésére Schiffer András, az LMP volt társelnöke és országgyűlési képviselő. Az ügyvéd szerint alaptörvény-ellenes az egész ötlet, és azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy magánszervezeteket vagyonnyilatkozatra lehetne kényszeríteni.

Németh Szilárd szavainak másik előzménye, hogy a kormányközeli sajtó eddig is rendszeresen megpróbálta rossz színben feltüntetni a civileket, többször is listákat közölve arról, kik próbálják Soros György pénzén megváltoztatni a hazai politikai viszonyokat. Németh Szilárd célkeresztjébe konkrétan a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és az Energiaklub került. A listákon viszont számos más társaság, szervezet, szerkesztőség is szerepel, méghozzá a következők: Eötvös Károly Intézet, Krétakör Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Roma Education Found, c3 Alapítvány, Patent Egyesület, Háttér Társaság, Artemisszió Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Kék-Pont, Átlátszó, Magyar Narancs, Mérték Médiaelemző Műhely, 444.hu, Tilos Rádió, Central European University, Haza és Haladás Alapítvány, Political Capital, Európai Roma Jogvédő Központ, Magyarországi Európa Társaság, Új Tér Alapítvány, Szivárvány Misszió Alapítvány, Történelemtanárok Egylete, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Policy Solutions Politikai Elemző Kft., Nyitott Európáért Egyesület.

 

Civil szervezetek célkeresztben

Magyar Helsinki Bizottság
Civil jogvédő szervezet, közhasznú egyesület, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével
Bevétel: 1 százalékos felajánlás 1 301 857,  céges és magánadományok 13 426 596, tagdíjak 130 000 forint

Társaság a Szabadságjogokért
Emberi jogi jogvédő civil szervezet. Célja, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival szemben.
Bevétel: 249 317 000 (ennek nagyjából 80 százaléka külföldről érkezett pályázati támogatás, adomány). Források: magánszemélyek, cégek, alapítványok. Norvég Civil Támogatási Alap, Open Society Foundations, Sigrid Rausing Trust

Transparency International Magyarország
Elősegíti a korrupció megfékezését, ösztönzi az átláthatóságot és számonkérhetőséget a közhatalmi döntéshozatalban és a közpénzeket érintő folyamatokban
Bevétel: 139 442 000 forint, forrás: EU, Norvég Civil Támogatási Alap, belföldi vállalkozások, Open Society Institution

Energiaklub
Céljuk, hogy az energiát termelők, a felhasználók és a politikai döntéshozók másként viszonyuljanak az energiához.
Bevétel: 203 624 000 forint, forrás: Central Europe Program, Friedrich Ebert Stiftung, Norvég Civil Támogatási Alap, Nyílt Társadalomért Intézet, Ökotárs Alapítvány, Rockefeller Brothers Fund

(Az adatok, definíciók forrása az adott szervezetek honlapja, azon belül a szervezetek hivatalos pénzügyi jelentései.)