A jobbikos Farkas Gergely azt kifogásolta, hogy az előterjesztés nem rendelkezik a kitüntetések visszavonásának objektív szabályairól abban az esetben, ha valaki méltatlanná válik az elismerésre. A képviselő emlékeztetett Kertész Ákos író esetére. Lendvai Ildikó (MSZP) kifogásolta a Szent István-rend felélesztését, mert, mint mondta, utolsó díjazottjai között olyan személyek vannak, mint Ribbentrop vagy Göring. Ugyancsak bírálta a Horthy Miklós által alapított Corvin-lánc újbóli felelevenítését, de e két elismerésről szólva azt mondta: ezekről értelmes vita folytatható. Élesen bírálta azonban a Nagy Imre Érdemrend eltörlését, mert szerinte ez feleslegesen kelt rossz érzést sokakban.

KDNP: a Nagy Imre Érdemrend a rendszerváltás érdemeiért járt

Az egyik előterjesztő, Rubovszky György (KDNP) zárszavában azt mondta: valóban nem vet jó fényt a Szent István-rendre az, hogy Ribbentrop és Göring az utolsók között kapta meg, szerinte azonban érdemes átgondolni, miért érdemelték ki: Kassa és a Felvidék visszacsatolásáért. Hangsúlyozta: a Mária Terézia által alapított elismerést csak magyar ügyben osztották ki. A Nagy Imre Érdemrend megszüntetésének indokaként azt mondta: a díjat azok érdemelték ki, akik sokat tettek a békés rendszerváltásért. Mint mondta, aki erre rászolgált, az elmúlt években már megkapta azt. Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta a javaslat részletes vitáját.

A közszolgálati tisztviselők jogállásának változása miatt módosulhatnak törvények

A közszolgálat tisztviselők jogállásáról szóló új törvény rendelkezései számos törvénymódosítást tesznek szükségessé, amelyeket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztésben kíván elvégezni a kormány – mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár az előterjesztés általános vitájában. A kormány képviselője expozéjában a változtatásokról szólva hangsúlyozta: a közszolgálati tisztviselők jogviszonya folytonos marad, vagyis a törvénymódosítások után is ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

A fideszes Gruber Attila felszólalásában azt mondta, a két évtizeddel ezelőtt kialakult köztisztviselői rendszer átalakítását elsősorban az tette szükségessé, hogy a témában a rendszerváltás óta számos egymással össze nem egyeztethető, sőt néha egymásnak ellentmondó rendelkezés született. Mint mondta, a törvényjavaslat célja egyezik a kormány azon törekvésével, hogy a társadalom tagjai megbízható partnerként tekinthessenek az államra, amiben kulcsszerepe van a közigazgatás rangja visszaállításának.

A vitában még felszólaló Bertha Szilvia (Jobbik) a kormány közszolgálati tisztviselőkről szóló javaslatát kritizálta, mondván, azt – a jelenleg tárgyalt indítványhoz hasonlóan – a köztisztviselői kar létrehozása miatt nem tudják elfogadni. A vitában sem LMP-s, sem MSZP-s politikus nem szólalt fel. Répássy Róbert zárszavában arra tett ígéretet, hogy megfontolják a javaslathoz érkező ellenzéki módosító javaslatokat. Az ülést levezető Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, majd bezárta az ülésnapot, és közölte, az Országgyűlés december 23-ig rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját, amelynek első ülésnapjára pénteken kerül sor.