Lesújtó az emberi jogok helyzete Magyarországon

MNO

2017. február 22., szerda 12:32, frissítve: szerda 14:23

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet éves jelentésében a korábbiaknál több szó esik Magyarországról, az európai régió egyik legkiábrándítóbb emberi jogi teljesítményét nyújtja az ország – mondták a szervezet szakértői a jelentés bemutatóján, szerdán Budapesten.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója kiemelte: a Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak.

Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak

– vélekedett.

A jelentés Magyarországról szóló részében a főbb problémák közé sorolják a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályokat, a kormány fellépését a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzetét, a romák hátrányos megkülönböztetését, valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértését.

A civil szervezeteket több országban – így például Oroszországban, Izraelben és Magyarországon – is támadások érik, ezért az Amnesty International tavasztól globális kampányt indít annak érdekében, hogy megmutassák a civil szervezetek hasznosságát. 

A globális jelentésben a korábbi évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi teljesítményéről. Ugyanis több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.

Jól mutatja a romló hazai viszonyokat, hogy az Amnesty International történetében először egy magyarországi eset, Ahmed H. történetének ismertetésével kezdődik a jelentés. A férfit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék, és 10 év fegyházra ítélték. Az ellene folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal.

 
A röszkei közúti átkelőnél 2015. szeptember 16-án történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Cipruson élő szír férfi, Ahmed H. az ellene zajló büntetőper tárgyalásán a Szegedi Törvényszéken 2016. november 30-án
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
 

A Magyarországról szóló országjelentés foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a Népszabadság bezárásával és a romák elleni diszkrimináció különböző formáival.

A Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai azonban a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

– Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket – fogalmazott.

A jelentés szerint a politikusok mérgező és dehumanizáló „mi vs. ők” retorikája egy még megosztottabb és veszélyesebb világot teremt, ezért Európában, az Egyesült Államokban és a világ más tájain is visszaszorultak az emberi jogok. A kormányok ráadásul kétségbeejtően gyenge válaszokat adnak a tömeges atrocitásokra.

– 2016 volt az az év, amikor a hibáztatás, gyűlölet- és félelemkeltés cinikus alkalmazása annyira elterjedt az egész világon, amelyre a harmincas évek óta nem volt példa. Túlzottan sok politikus reagál valós gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekre mérgező és megosztó identitáspolitikai manipulációval azért, hogy szavazatokat szerezzen – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, aki szerint a megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. – Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoğanról vagy Dutertéről, egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká – mondta.

 
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára
Fotó: Mujahid Safodien / AFP
 

– Napjaink démonizáló megnyilatkozásai szégyentelenül hirdetik azokat a veszélyes ideológiákat, amelyek szerint

egyes emberek kevesebbet érnek, mint mások,

ezzel pedig egész csoportokat fosztanak meg az emberi méltóságuktól – fogalmazott.

Az egész világon aggasztó a helyzet

A jelentés szerint 2016 elsöprő erejű politikai változásai magukkal hozták a gyűlöletkeltő retorikát is, szabadjára engedve az emberi természet sötét oldalát. Az elmérgesedő és mind megosztóbb politika globális trendjét Donald Trump kampánya is jól mutatja, de a világ más országainak vezetői is a félelem, a bűnbakkeresés és megosztottság mentén alapozzák meg jövőbeli hatalmukat.

Ennek a retorikának átütő hatása van a politikai programokra és cselekvési tervekre. 2016-ban a kormányok

  • tétlenül szemlélték a háborús bűncselekményeket;
  • olyan egyezségeket kötöttek, amelyek aláássák a menedékjogot;
  • olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát;
  • szerhasználók meggyilkolására buzdítottak;
  • igazolták a kínzás és tömeges megfigyelés létjogosultságát;
  • elképesztő módon kiterjesztették a rendőrség jogköreit.

– 2016-ban a politika fősodrába került, hogy embercsoportokat megfosztanak emberi jellegükről, amely rendkívül káros. Megváltoztak az „elfogadhatóság” határai. A politikusok szégyentelenül és aktívan legitimálják a legkülönbözőbb, az emberek identitását célba vevő gyűlöletbeszédeket: nőgyűlöletet, rasszizmust, illetve a homo- és transzfóbiát – mondta Salil Shetty.

A világ hátat fordít a tömeges atrocitásoknak

Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal agresszívebb és támadóbb világrend.

 
Migránsok és rendőrök összecsapása 2015. szeptember 8-án Röszkén
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Nincs kézzelfogható politikai szándék arra, hogy a válságokat kezeljék, legyen szó akár Szíriáról, Jemenről, Líbiáról, Afganisztánról, Közép-Amerikáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Irakról, Dél-Szudánról vagy Szudánról. Az Amnesty International éves jelentése dokumentálja azt is, hogy 2016-ban 23 ország követett el háborús bűncselekményeket. A háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi közöny általánossá vált, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig megbénult az állandó tagok közötti rivalizálástól.

A Fidesz szerint minden rendben van, elfogult az Amnesty

A migránspárti szervezet támadása borítékolható volt – reagált a Fidesz szerdán az Amnesty International világjelentésére. Hidvéghi Balázsnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának közleménye szerint az Amnesty International egyike azoknak a migránspárti ügynökszervezeteknek, amelyek Soros György pénzéből működnek, és a migránspárti erőket szolgálják, nem először támadva a magyar bevándorláspolitikát.

Az Amnesty International támadása most is borítékolható volt, miután a magyar parlament napirendre vette a jogi határzár további megerősítését – írta. Hozzátette: a migránsok őrizetbe vételéről szóló törvényjavaslatot akkor is támogatni fogják, ha szembe kell nézniük külföldi pénzekkel kitömött nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, amelyek a mostanihoz hasonló jelentésekkel akarják befolyásolni a magyar bevándorláspolitikát.