A levélben Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára és Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója azt írta: nem tartják lehetségesnek, hogy a saját álláspontja szerint túlzott terhekkel küszködő Fővárosi Törvényszéknek a nyári ítélkezési szünet és a vezetői szabadságolások ellenére 24 órára sem volt ahhoz szüksége, hogy a 41 oldalas vádiratot, valamint a 40 ezer oldalnyi iratanyagot megismerje, értékelje s ennek alapján megalapozott javaslatot tegyen. Mint írták, Handó Tünde csak a bírósággal és az ügyészséggel köteles konzultálni, a vádlottakkal nem. Ezt az alaptörvénnyel ellentétesnek tartják.

Csaknem 1,3 milliárdos kár

A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, Császy Zsolt, Markó Andrea, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoport a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével vádolja a főügyészség, amelyet Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követett el, V. Bálint ellen pedig kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A vádlottak Handó Tündének írt levelükben azt írják: mivel kiemelt jelentőségű ügyről van szó, és ezeket az ügyeket soron kívül kell tárgyalni, szerintük a várhatóan időigényes tárgyalás a fővároson kívül megnehezítené mind egzisztenciájuk, mind családi kapcsolataik fenntartását és a gondoskodásuk alatt álló gyermekek nevelését, továbbá jelentős anyagi többletterhet jelentene számukra, és védőik is megfontolják, vállalják-e továbbra is a védelmüket. Azt írták: a tanúk is szinte kivétel nélkül Budapesten és vonzáskörzetében élnek, utaztatásuk nemcsak milliós nagyságrendű többletkiadással terheli a bíróságok költségvetését, de rendkívüli módon megnehezíti a tárgyalás gyors lefolytatását is.

Gyurcsány nem érti

Gyurcsány Ferenc és ügyvédje félreértelmezi a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát. A volt miniszterelnök ellen július 20-án szüntették meg a nyomozást a sukorói telekcsere miatt indított büntetőügyben. Gyurcsány Ferenc július 26-ai Facebook-bejegyzésében ezzel ellentétben azt állította, hogy az ügyészség a neki elküldött határozatban bűncselekmény hiányát állapította meg.

Bizonyítja a függetlenséget

Budai Gyula Hír TV Kontraszt című műsorában azt hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás függetlenségét bizonyítja a sukorói vádemelés. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint bebizonyosodott, hogy a balliberális sajtó állításával szemben nem ő irányítja az ügyészséget.

Sérül a nyilvánosság?

Tátrai Miklós, Markó Andrea és Császy Zsolt szerint a büntetőeljárás tárgyát képező szerződés, valamint annak keletkezési körülményei az elmúlt négy év kétségkívül legnagyobb politikai vihart, médiaérdeklődést és közfigyelmet kiváltó közügyévé váltak. Mind a politikai viták, mind a büntetőeljárás eddigi fázisai alapvetően a fővárosban zajlottak, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az országos és a nemzetközi sajtó is folyamatosan, nagy terjedelemben számolt be valamennyi fejleményről – írták. Szerintük azzal, hogy a bírósági szak esetlegesen Budapesten kívülre kerül, a tárgyalás nyilvánossága jelentős mértékben sérül.

A vádlottak úgy látják, a kijelöléssel semmi garancia nincs az eljárás gyorsítására, „önmagában a kijelölés, illetve annak fentebb részletezett következményei jelentősen csorbíthatják a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogot, s ily módon bizony alapvetően befolyásolhatják a tényleges bírói döntést is. (…) Meggyőződésünk, hogy ebben a büntetőeljárásban a politika már eddig is sokkal nagyobb súllyal volt jelen az egészségesnél. (…) Bizonyosságot nyert az is, hogy az eljáró hatóságok már eddig is sok esetben törvényellenesen jártak el. Dokumentált tény, hogy a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség eljárása során számos jogszabályt megsértett, s a vádat is a törvényes határidőt követően emelte” – fogalmaztak.

109 nap

Hangsúlyozták: a Fővárosi Bíróság jogerős döntése szerint egyes gyanúsítottak úgy töltöttek 109 napot előzetes letartóztatásban, hogy annak törvényes feltételei egyetlen percig sem álltak fenn. Egyértelmű az is, hogy az iratbetekintés megtagadásával a Fővárosi Törvényszék jelenleg is súlyosan sérti a vádlottak jogait – írták nyílt levelükben.

A Fővárosi Törvényszék elnöke július 26-án, az OBH elnökéhez beterjesztett indítványában az ügyek időszerű elbírálásának biztosítása érdekében két kiemelt jelentőségű büntetőügynek az áthelyezését kérte másik, azonos hatáskörű bíróságra. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az indítványok megalapozottságát a törvény rendelkezése alapján megvizsgálja, és döntését az Országos Bírói Tanács által április 17-én elfogadott elnöki ajánlásban foglalt szempontok alapján hozza meg – közölte még pénteken az OBH. Hozzátették: ez az eljárás folyamatban van.

A Fővárosi Törvényszék elnöke indítványában a büntetőügy-szak hosszú idő óta fennálló rendkívüli leterheltségére hivatkozott, amely miatt a két soron kívüli eljárás lefolytatására nincs lehetőség, tekintettel arra hogy június 30-án a folyamatban maradt elsőfokú büntetőperes ügyek száma 522 volt. Ebből a soron kívüli ügyek száma 351, a kiemelt jelentőségű ügyek száma jelenleg 223, ebből 42 ügy még nincs kitűzve. Amíg a büntetőügy-szakban országos átlagban egy bíróra 17 ügy jut, addig a Fővárosi Törvényszéken ezt az átlagot lényegesen meghaladóan 28,7 ügy – mutatott rá az OBH közleménye.