Jegyinák Attila, a regionális adó-főigazgatóság sajtóreferense közölte, a közelmúltban egy 30 év körüli fiatalember akadt fenn az adóhatóság ellenőrzésén, aki vállalkozók szorult helyzetét kihasználva nyújtott nagy összegű kölcsönöket. Az így megszerzett plusz jövedelemből finanszírozta luxus életvitelét, ingatlanokat szerzett meg, drága autókat vásárolt, lakásépítésbe kezdett.

Létminimum és nagy kocsi

Az adóvizsgálat során azt nyilatkozta, hogy létminimum alatti jövedelemből él, és az édesanyjától kapott kölcsönből, valamint a korábban általa másoknak nyújtott kölcsönök – vizsgált időszakban történő – visszafizetéséből fedezte nagy értékű ingatlanvásárlásait és a gyakran cserélt luxusautókat. A vizsgálat során azonban a férfi az elköltött összegek eredetét nem tudta hitelt érdemlő módon igazolni.

Hasonlóképpen járt egy, a már nyolcvanas éveiben járó, őstermelőként is tevékenykedő férfi, aki a vizsgált időszakban 30 millió forint kölcsönt nyújtott csaknem húsz magánszemélynek, miközben e négy esztendő alatt – bevallása alapján – összesen 4,5 millió forint jövedelemmel rendelkezett.

Az adóhatóság köteles elrendelni a vagyonvizsgálatot azoknál a magánszemélyeknél, akik kölcsönnel járultak hozzá mások gyarapodásához – így határozott nemrégiben a Kúria egy olyan adóperben, amelyben az ellenőrzött személy arra hivatkozott: kiadásainak egy részét kölcsönből fedezte.

Kölcsön „csak” 60 százalékra

A kölcsönök összege változó volt, előfordult 100 ezres és milliós nagyságrendű is. A kamatok a futamidő és kölcsön összegének függvényében változtak, volt olyan eset, ahol 60 százalékot is elérte.

Az uzsoratevékenységet folytató személyek terhére fejenként mintegy 8 millió forint adóhiányt, és közel ugyanekkora nagyságú adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg a NAV.

Gyermekeiket bántalmazták

A borsodi Bánszálláson családi „vállalkozásként” működött az a hat emberből álló csapat, amely százszázalékos kamatra adott kölcsönt rászorultaknak. A havonta felhalmozódó összegek, a nélkülözés és a kiszolgáltatottság az adósságspirálba került „ügyfeleket” az uzsorások fogságába kergette. Aki nem fizetett, életveszélyesen megfenyegették, vagy gyermekeiket bántalmazták.

Az apa és fia is benne volt

Szintén Borsod megyében három ózdi gyanúsított – köztük apa és fia – haszonszerzés céljából rendszeresen, különböző mértékű kamatra adott kölcsönt több rászorulónak. A „vállalkozás” tagjai életveszélyesen megfenyegették azt, aki nem tudott fizetni, illetve aki nem mutatott fizetési hajlandóságot. A tettesek a „segélynapokon” jelentek meg az adósoknál, hogy elvegyék sokszor egész havi jövedelmüket.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig több mint félszázan kaptak magas kamatra kölcsönt a kunmadarasi uzsorások ügyében folytatott nyomozás eddigi adatai alapján.

A büntető törvénykönyv szerint uzsora-bűncselekményt az követ el, aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy a kötelezettet és hozzátartozóit súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki. A bűntett 3–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.