Soha nem voltak még hasonló helyzetben az MSZP küldöttei: úgy mennek neki a kongresszusnak, hogy választhatnak. Pontosabban fogalmazva: van választásuk. Korábban ugyanis rendre vagy visszalépegettek az indulók, vagy úgy kikristályosodtak az erőviszonyok a végszavazás előtt, hogy nem volt kérdéses, ki lesz a befutó. Olvassa el írásunkat itt.

Az MSZP történetében először fordul elő, hogy a hivatalban lévő elnöknek kihívóval kell megküzdenie, és nyolc éve arra sem volt példa, hogy verseny legyen a szocialista párt vezetéséért. A két induló között ideológiai vita nem folyt az elnökválasztási kampányban, mindketten balközép pártként határozták meg az MSZP-t. Szanyi Tibor elsősorban arról beszélt: a pártszervezetet kell megerősíteni, felfrissíteni, míg Mesterházy Attila a csaknem két évvel ezelőtti megválasztása óta elért eredményeket hangsúlyozta.

A pártelnök pályázatában a többi között azt írta: az MSZP felállt a KO-val felérő választási vereség után, kitört a politikai elszigeteltségből, és a belső megosztottság elmúltával mára megkerülhetetlenné vált az Orbán-kormány leváltásában. Arról is írt, hogy a szocialistáknak az év végére ki kell választaniuk egyéni képviselőjelöltjeiket, valamint hogy a választási kampányban agresszív, kezdeményező kommunikációt kell folytatniuk.

Szakítani Gyurcsánnyal és Hagyóval

Szanyi Tibor kritikáját a pártszervezet állapotára építette. Szerinte az MSZP szavazatszerző képessége ma a Jobbikétól is elmarad, és bár a 2014-es választásokat az egyéni választókerületekben kell megnyerni, a szocialisták a 106 körzetből ma csak egy-kettőben győznének. Javaslatai között szerepel, hogy válasszák szét a pártelnöki és a frakcióvezetői posztot, az MSZP-lista élére pedig a párt táboránál szélesebb körnek elfogadható miniszterelnök-jelöltet állítsanak. Pályázatában arra is kitért, hogy a szocialistáknak szakítaniuk kell Gyurcsány Ferenc és Hagyó Miklós örökségével.

Ma eldől az MSZP jövője
Ma eldől az MSZP jövője

A szombati kongresszusi tisztújítás több lépcsőben megy végbe: először a pártelnök és a választmányi elnök személyéről döntenek a küldöttek; utóbbira a testületet nyolc éve vezető Simon Gábor visszalépése után Botka László szegedi polgármester az egyetlen jelölt. Az elnökhelyettesi pozícióra Simon Gábor, a posztot most betöltő Balogh András és Szanyi Tibor pályázik, utóbbi természetesen csak akkor, ha veszít az elnökválasztáson. A politikus korábban azt mondta: ebben az esetben a helyszínen dönti el, indul-e másik pozícióért.

Az MSZP pénteki rendezvényén Horváth Csaba kijelentette, civil hadsereget toboroz a köztársaság védelmében.

A két alelnöki helyért három jelölt küzd meg: Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője számíthat a legtöbb küldöttel rendelkező budapesti szervezet támogatására, Gúr Nándor borsodi pártelnök a kelet-magyarországiakéra, Herczog Edit pedig a legnagyobb létszámú tagozat, a nőtagozat erejében bízhat.

Szanyi nőt szeretne

Szanyi Tibor azt közölte: szeretné, hogy az alelnökök egyike nő legyen. Vele ellentétben Mesterházy Attila nem nevezte meg, kiket támogat, de árulkodó lehet, hogy a múlt szombati választmányi ülés szünetében újságíróknak úgy nyilatkozott: reméli, hogy a párt Kelet-Magyarország-programját és Budapest-stratégiáját is jól meg tudják jeleníteni a vezetésben.

A jelenlegi alelnökök közül a nyilvánosság előtt eddig is alig szereplő Szabadkai Tamás nem jelöltette magát a tisztújításon, Kovács László korábbi pártelnök–külügyminiszter viszont több pozícióra is pályázott, ám nem kapta meg a kellő támogatást a jelölőbizottságban.

Kétszeres túljelentkezés

Az MSZP 15 tagú elnökségébe – mivel a már említett tisztségviselők automatikusan a tagjai – még tíz politikust választanak meg. Kétszeres a túljelentkezés, a jelenlegi testületből újra indul Harangozó Tamás, Herczog Edit, Korózs Lajos, Kunhalmi Ágnes, Szanyi Tibor és Teleki László. Nem pályázik Bárándy Gergely – aki egyetlen jelölt az országos etikai és egyeztető bizottság élére –, Csabai Lászlóné korábbi nyíregyházi polgármester, Katona Tamás egykori pénzügyminisztériumi államtitkár és Puch László, aki hosszú ideig pártpénztárnok volt, 2010 óta pedig pártigazgató.

Új jelölt az elnökségbe Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP nádudvari elnöke; Demeter Márta, a zuglói szervezet elnökségi tagja; Garai István kiskunfélegyházi országgyűlési képviselő; Havas Szófia fővárosi közgyűlési képviselő; Horváth Csaba, aki a közelmúltig a budapesti pártszervezet elnöke volt; Nemény András országgyűlési képviselő; Márton Roland, a székesfehérvári és Pintér Attila, a kaposvári MSZP-szervezet vezetője; Tóth Bertalan, a szocialisták Baranya megyei elnökhelyettese; Trippon Norbert, az MSZP budapesti alelnöke; Varga László és Varga Zoltán országgyűlési képviselők; valamint Winkfein Csaba komárom-esztergomi alelnök.

Mesterházy újakat vár

Az új jelöltek nagy száma egybevág Mesterházy Attila szándékaival, aki az utóbbi időben többször is úgy nyilatkozott: reméli, hogy több, korábban meghatározó politikus ezentúl a háttérből segíti a pártot, s így az országos politikában új politikusok kerülhetnek be az elnökségbe.

Mivel az MSZP-ben női és ifjúsági kvótát is érvényesítenek, három elnökségi tagnak nőnek, háromnak 35 éven alulinak kell lennie.

Az etikai és fegyelmi ügyek tanácsának vezetésére Steiner Pál, a központi pénzügyi ellenőrző bizottsági elnökének Tukacs István egyedüli jelölt.

Már 8 körül ott voltak

A Hír Televízió tudósítója szerint Mesterházy Atilla és Szanyi Tibor már nyolc körül megérkezett a SYMA csarnokhoz, az újságíróknak nem nyilatkoztak programjukról.

A kongresszus előtt szóba került Schmitt Pál ügye is. Mesterházy Atilla, Hiller István és Tóbiás József önálló határozati indítványt nyújtott be a házelnöknek azzal összefüggésben, hogy a köztársasági elnök mondjon le, mivel szerintük méltatlanná vált tisztségére.

A tudósító arról is beszámolt, hogy elhúzódó kongresszusra lehet számítani, de pártelnök valószínűleg már dél körül lesz.

Az MSZP legutóbb tavaly novemberben tartott kongresszust, akkor az alapszabály megújításáról döntöttek, Mesterházy Attila pedig új szereposztást sürgetett pártjában, azt kérve, hogy akik az elmúlt években megjelenítették az MSZP-t, lépjenek hátrébb.

A Medián csütörtöki elemzéséből kiderült, az MSZP támogatottsága a teljes lakosság körében márciusra 3 százalékpontot emelkedett, és elérte a 16 százalékot. Bővebben>>>