A görög probléma miatt Európa fejlett gazdaságainak mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk, mert korábban rengeteg hasznot húztak az euró bevezetéséből – olvassa el itt az MNO elemző írását.

A belga De Standaard szerint Görögország euróövezetből való távozásának a politikai következményei messzemenőbbek lennének, mint a pénzügyiek. „Az európai folyamatok alapeszméje egy mind szorosabbá váló unió. A növekvő együttműködés demokratikus projektje, amely nagyobb gazdasági jóléthez vezet. Ez a folyamat ugyan mindig is rejtett kockázatokat, de Európa rendre megtalálta magában az erőt, hogy megerősödve kerüljön ki belőle. Az alternatíva sokkoló lenne. Az európai egységesülési folyamatot a széttöredezés dinamikája váltaná fel, amelynek nem lehetne látni a végét. Lehetséges, hogy a görög nép döntése lesz az, amely rémisztő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ebből a válságból nem kerülhetünk ki jól? Talán” – írta a belga újság.

A liberális torinói La Stampa az adósságválságról és a görögországi helyzetről szólva megállapítja: „Nem az euró összeomlása az, amit kockáztatunk. A valutaunió fenn fog maradni. De a következő napok döntéseitől függ, hogy sok fáradság és magas költségek után végül sikerül-e a korlátok magasabbra emelésével elkerülnünk Görögország összeomlását. Remélhetőleg még nem késő megállítani a földcsuszamlást. Talán nem túlzott az az aggodalom, hogy a görögök az új választások előtt maguk ássák meg saját sírjukat.”

Schulz is óva intette a görögöket

Nyomatékosan óva intette Görögországot az euróövezetből való kilépéstől az Európai Parlament elnöke. Athéni látogatása előtt a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva Martin Schulz kijelentette: „Meg fogom mondani az embereknek, hogy az euróövezetben kemények a feltételek, és azok is maradnak, de az övezeten kívül még keményebbek lesznek.” A görög gazdaság néhány napon belül össze fog omlani, ami másokra is hatással lesz – tette hozzá.

Az euróövezetből való távozás nem egy negatív folyamat végpontja, hanem egy még rosszabb folyamat kezdete lenne – magyarázta Schulz. „Ma Görögország, holnap Portugália, holnapután Spanyolország, aztán Olaszország” – mondta. Nem kevesen vannak, akik az Európai Unió széthullására tettek fogadást – figyelmeztetett.

Görögországi látogatása során Schulz Alexisz Ciprasszal, a Radikális Baloldal elnökével is tárgyalni fog. El akarja neki mondani – közölte az EP elnöke rádiónyilatkozatában –, hogy a takarékossági program elutasítása sehová sem vezet. Üzenete a görög népnek a következő: „Akik azt mondják nektek, hogy nem kell semmit visszafizetnetek, nem kell semmit szanálnotok, az európaiak továbbra is fizetni fognak nektek – nos, ezek katasztrófába vezetnek titeket.”

Jobban szerepelnének az Európa-barát pártok

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a június 17-i választásokon az Európa-barát görög pártok jobban szerepelnének, mint a május 6-án rendezett előre hozott voksoláson. Eszerint a konzervatív Új Demokrácia párt 26,1 százalékkal (májusban 18,85) a legerősebb politikai erő lenne – jelentette az Alpha görög televízió. A Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) – amely az utóbbi időben kifejezte készségét a kormányban való részvételre – 14,9 százalékot kapna (májusban 13,2). A konzervatívok így – a győztesnek járó plusz 50 mandátummal – 123 képviselői helyhez jutnának, míg a szocialisták 41 mandátumot kapnának. Ez a két pártnak kényelmes, 164 fős többséget biztosítana a 300 fős parlamentben.

Ugyanakkor a takarékossági csomagot elutasító, de az euróövezetben maradás mellett kiálló Radikális Baloldal is növelné támogatottságát, a május eleji 16,8-ról 23,7 százalékra. Ezzel szemben a kommunistáknak és fasisztáknak (Arany Hajnal) szavazótáboruk zsugorodásával kellene számolniuk a felmérés szerint.

Ismert, csütörtökön leminősítette Görögországot a Fitch Ratings, közölve egyben, hogy nem látja garantáltnak a görög eurótagság fenntarthatóságát.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde egy tévéinterjúban egyébként kijelentette: a görög politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell elszántságukat arra, hogy az euróövezetben akarják tartani országukat, ez utóbbihoz pedig az kell, hogy teljesítsék a mentőcsomag feltételeit. Közben Angela Merkel és François Hollande keddi találkozójukon egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretné.

Mint az MNO korábban beszámolt róla, letette a hivatali esküt csütörtök reggel Görögország új, átmeneti kormánya, amelynek legfontosabb feladata, hogy a június 17-ére kiírt parlamenti választásokig irányítsa a gazdasági és pénzügyi válsággal küszködő országot.