„Elegünk lett a silányságból, az önbecsülés hiányából, a mindent eluraló kapzsiságból, ezért ezt a korszakot egy határozott mozdulattal – reményeim szerint egyszer s mindenkorra – lezártuk” – mondta Orbán Viktor pénteken a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) ünnepi állománygyűlésén Budapesten. A kormányfő szerint új időszámítás kezdődött, amelynek lényege, hogy Magyarország kiáll magáért, polgáraiért, és minden erejével igyekszik érvényesíteni a magyarok érdekeit, megvédeni értékeiket. A honvédség immár nem pusztán egy évről évre megjelenő sor a költségvetésben, hanem „a nemzet erejének egyik forrása és a nemzeti szuverenitás záloga” – hangsúlyozta.

Véleménye szerint hiába erősödnek „a puhányságnak polgárjogot adni akaró divathullámok”, csak az az ország lehet erős, amelynek magabiztos hadserege van, ezért erősíti meg a kormány a magyar honvédséget.

Fotó: MTI


A miniszterelnök felidézte – utalva az 1999-es NATO-offenzívára Jugoszlávia ellen –, Magyarország még csak 12 napja volt tagja a NATO-nak, amikor „hirtelen egy súlyos katonai konfliktusba léptünk be”. Ez felhívta a figyelmet a magyar hadsereg erényeire és fogyatékosságaira is, főként a bevethetőséggel és a készenléti szinttel kapcsolatban – emlékeztetett, majd a sort az egész nyugati világnak új fenyegetettséget jelentő 2001. szeptember 11-i merényletekkel folytatta, valamint azzal, hogy a belépés az afganisztáni misszióba is merőben új képességeket kívánt meg a magyar honvédségtől és a KNBSZ elődszervezeteitől.

Most pedig Európa és a világ gyökeres változásával állunk szemben, így egy gyökeres átrendeződéssel, amely új kihívásokat jelent minden országban a nemzetbiztonság területén is, az azonban a változások kiszámíthatatlansága ellenére biztos, hogy a biztonság kérdése az élet minden területén jelentősen felértékelődik – fejtette ki Orbán Viktor, kiemelve, hogy az államnak sokkal erősebben kell figyelnie eredeti küldetésére, a rend és a biztonság fenntartására, amelyhez erős, hatékony rendőrség és katonaság kell. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a versenyekben és a küzdelmekben a fizikai erő helyett ma sokkal inkább az információk megszerzése, rendszerezése és elemzése a siker kulcsa, ezért is hozták létre a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot.

A katonai titkosszolgálatok átszervezése céljának azt nevezte, hogy az európai válság és annak Magyarországot sújtó következményei ellenére is jusson elegendő pénz a nemzetbiztonsági feladatok ellátására.

Fotó: MTI


Kijelentette: szükség van egy ütőképes, korszerű, kiválóan képzett szakembereket alkalmazó, nemzetközi szinten is elismert katonai nemzetbiztonsági szolgálatra, amely a korábbi két katonai titkosszolgálat erőit és eszközeit koncentrálva meg tud felelni ennek az elvárásnak. A KNBSZ megalakításával „Magyarország nemzetbiztonsági közössége egyértelműen erősödik”: a katonai hírszerzés és elhárítás egységes vezetésével hatékonyabbá válik az ország és a honvédség is, valamint a külföldi missziókban szolgáló magyar katonák nemzetbiztonsági védelme – húzta alá, majd azt kérte a KNBSZ állományától, hogy a jövőben is minden olyan információt, amely az ország és a magyarok biztonságát érinti, időben és pontosan gyűjtsenek össze a döntéshozóknak. A kormány úgy tekint a KNBSZ tagjaira, mint akiknek mindig a legelső vonalban kell lenniük. „Ezért önök mindenkor számíthatnak a kormány és a honvédelmi miniszter kiemelt figyelmére és bizalmára. (...) Nem csak a kormány vár önöktől kiemelkedő teljesítményt: ne feledjék, a jó katona nem azok ellen küzd, akik szembejönnek vele, hanem azokért, akik mögötte vannak” – zárta szavait Orbán Viktor.

„Az integráció feladatait maradéktalanul teljesítettük”

Az integráció feladatait április 30-ig maradéktalanul teljesítettük, létrehoztunk egy, a nemzetbiztonsági feladatokat eredményesen végrehajtani képes szolgálatot, amely hatékonyan hozzájárul Magyarország, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes működésének biztosításához, valamint a külföldi katonai műveletek nemzetbiztonsági védelméhez – erről Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója beszélt.

Az altábornagy emlékeztetett: a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal bázisán megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, amelynek létrejötte és tevékenysége hosszú távon meghatározza a honvédelmi érdekek óvását, ezen keresztül az ország, a nemzet védelmét. Rámutatott: munkájuk a hétköznapokban kerül mérlegre, ezért nem hibázhatnak, a szolgálat felelősséggel végzett, hozzáértő munkájára van szükség a jövőben is.

Az altábornagy felidézte: a jogelőd katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az integráció előkészítését a politikai, kormányzati szintű döntés megszületését követően rövid, de alapos és körültekintő tervezőmunkával kezdték meg. Az integráció két ütemben történt: 2011 decemberéig a két hivatal szervezetének átgondolt racionalizálása történt meg, idén január elsején pedig az összevonásukkal megalakult a KNBSZ. Ezzel megkezdődött az új szervezet kialakítása, a katonai hírszerző- és elhárítótevékenység egységes vezetési rendszere, valamint a műveleti, valamint művelettámogató szervezetek, a költségvetési források takarékosabb felhasználását biztosító gazdasági, logisztikai rendszer kiépítése.

Obán: Magyarország kiáll magáért, polgáraiért
Obán: Magyarország kiáll magáért, polgáraiért

Hangsúlyozta: az integráció során a legfontosabb szempont az volt, hogy a műveleti tevékenység hatékonysága ne csökkenjen, az integrációt követően pedig növekedjen. A szempontok közt sorolta fel a honvédelmi tárca, a honvédelem vezetésének információellátottságának magasabb szintjét, amelynek érdekében megszüntették a párhuzamosságokat, egyértelműbbé tették a feladatokat, új értékelési és ellenőrzési rendszert vezettek be.

Kovács József kitért arra, hogy felgyorsították az információáramlást mind a szervezeten belül, mind a döntéshozók irányába. Az altábornagy arról is szólt, hogy az integrációval csökkent a vezetők száma, ugyanakkor megőrizték azt a szakmai kultúrát és azt a jól felkészült szakembergárdát, amelyet a jogelődöktől örököltek.

A gazdálkodásról szólva azt mondta: a létszám optimalizálása éves szinten 200 millió forint, a támogatórendszerek összevonása évi 250 millió forint, az attaséirodák átszervezése évi 60 millió forint megtakarítást jelent a 9 milliárd forintos költségvetésű szervezet számára.

Az új szolgálat létrejötte Kovács József szerint arra is alkalmat adott, hogy elhelyezzék ezt a munkát a nemzetbiztonság rendszerében és példaként említette, hogy számos társhatósággal együttműködési megállapodást kötöttek. Arról is szólt, hogy a nemzetközi együttműködésre is kiemelt figyelmet fordít a KNBSZ, s megjegyezte: a külföldi társhatóságok közt vannak olyanok, amelyek hasonló összevonást évek alatt végeztek el. Nagy kihívásnak nevezte a szolgálat majdani elhelyezését, a központi objektumba költöztetéstől további kiadáscsökkentést remélt, a felszabaduló objektumok értékesítéséből pedig a honvédelmi tárca jelentős bevételre számíthat.

Kovács József aláhúzta: „Ez a szakma állandó készenlétet, feltétlen odaadást igényel (…). Mindaz, amit mi, honvédek teszünk, a haza, a nemzet érdekeit szolgálja.” Hozzátette: kéri és el is várja munkatársaitól, hogy az eddig tanúsított elkötelezettséggel, magas színvonalon folytassák munkájukat a jelmondatuk szerint: „A hazáért becsülettel!”

Technikai fejlesztésre fordítják az ingatlaneladásból befolyó bevételt

A magyar honvédség technikai fejlesztésére fordítja a honvédelmi tárca a felszabadult ingatlanok értékesítéséből befolyó összegeket – mondta Hende Csaba szakminiszter pénteken újságíróknak, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) ünnepi állománygyűlése után.

A tárcavezető felidézte, jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre a honvédség és a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetésénél az elmúlt időszakban, aminek következtében 1200, zömében budapesti beosztás szűnt meg. Az intézkedés miatt több objektum is felszabadul.

A KNBSZ-re kitérve azt mondta, a katonai felderítési és az elhárítási terület fúziójával létrejött szervezetnek az új központjáról még folynak az egyeztetések.

A létszámcsökkenés, a katonai titkosszolgálatok összevonása, valamint a HM által végzett felülvizsgálatok után felszabaduló ingatlanokat a tárca az egyik saját cégén keresztül nyilvános árveréseken értékesíti, az így befolyó pénzt pedig a honvédség technikai fejlesztésére kívánják fordítani – részletezte Hende Csaba.

A titkosszolgálatok felügyeletét érintő esetleges átalakítást firtató kérdésre azt válaszolta, szerinte nehezen volna elképzelhető, hogy a KNBSZ ne a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozzon.