Kovács András
Kovács András
Mint ismert, az MNO által indított választási sorozat első részében láthattuk, hogy az új választókerületek kialakítása a népességszámot figyelembe véve több esetben is a baloldal számára kedvez a Dunántúlon, legfőképpen a megyei jogú városok esetében. Budapesten is a baloldal örülhet az átalakításnak, míg Pest megyében csak 2014-ben láthatjuk tisztán, kinek is kedveztek.

Az MNO a GeoX Kft. számításai alapján vizsgálja meg, hogy mennyiben torzít a tavaly elfogadott új választási rendszer, mivel az ellenzék állítása szerint minél népesebb egy körzet, annál inkább számít baloldalinak, míg minél kisebb, annál inkább jobboldalinak. Mint ismert, a 2010-es népességi adatok szerint a 106 választókerület átlagos lakossága 94 789 fő, míg a 176 egyéni körzet esetében 57 089 fő volt.

Bács-Kiskun megyében, amely a jobboldal egyik legerősebb fellegvára, hat új egyéni körzetet alakítottak ki. Az összes körzet népessége az országos átlag alatt van, így az átalakítás teljes mértékben a jelenlegi kormánypártoknak kedvez. Érdekesség, hogy Kecskemétet is két olyan körzetbe sorolták be, ahol jelentős mennyiségű falu is található, amely szintén inkább a jobbközép erőknek kedvez.

Mindenki számára hátrányos

Békés megyében a korábbi hét egyéni körzet helyett négyet alakítottak ki. A megye sok esetben billegő volt, leszámítva a 2010-es választásokat, amikor a jobboldal soha nem látott fölénnyel győzött. A négy egyéni körzet közül háromban az országos átlagnál alacsonyabb a népesség, míg a déli orosháziban nagyobb. Az átalakítás esetében nyertesről nehéz beszélni, mivel a politikai széljárás változása esetében a jobb- és a baloldal egyaránt jól járhat a változtatásokkal.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a korábbi 13 helyett hét egyéni körzetet alakítottak ki. Mindegyik választókerületben az országos átlagnál többen élnek, de a sátoraljaújhelyi és a tiszaújvárosi a megyei átlagnál is népesebb. A sátoraljaújhelyi körzet egyértelműen jobboldali, míg a tiszaújvárosi baloldali, tehát a változtatás mindkét oldal számára hátrányos. A maradék öt körzet közül csupán egyről (Mezőkövesd) lehet elmondani, hogy ott a jobboldal számít esélyesnek, ezért a megyei átalakítás a baloldalt országosan nehezebb helyzetbe hozza.

Még sok minden lehet

A Csongrád megyében újonnan kialakított négy egyéni körzet mindegyike az országos átlagnál népesebb. A déli megye 2010-ig teljes mértékben billegő volt, amit jól jelképez, hogy Szegedet leszámítva 2002-ben a jobboldal diadalmaskodott. A mostani átalakítás inkább a baloldal számára hátrányos, de a két évvel ezelőtti eredmények alapján a jobboldalnak is több szavazatra van itt szüksége, mint máshol.


Hajdú-Biharban hat egyéni körzetet alakítottak ki a korábbi kilenc helyett. A megyében 2002-ben és 2010-ben aratott a jobboldal, míg a többi választási évben az MSZP is jelentős sikereket tudott felmutatni. A körzetek egy kivétellel alacsonyabb népességűek, mint az országos átlag. A mostani erőviszonyok alapján egyértelműen a jobboldalnak kedvez az átalakítás, de a múltbeli tapasztalatok alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az MSZP is örülni fog később a változtatásoknak.

Hátrányos a baloldalnak

Hevesben három új körzetet alakítottak ki a korábbi hat helyet. A megye korábban a baloldali pártok egyik legfőbb bázisa volt, 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban a jobboldal egyetlen kerületet sem tudott nyerni. Az átalakítás így egyértelműen a baloldal számára hátrányos.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében négy körzetet alakítottak ki a korábbi nyolc helyett. A megye több esetben billeget, de inkább baloldali irányultságúnak számít, ezért mivel egy körzetet leszámítva mindegyik választókerület az országos átlagnál népesebb, az átalakítás inkább a baloldal számára hátrányos.

Nyíregyháza az MSZP-nek kedvez

Nógrádban a korábbi négy helyett két egyéni körzetet alakítottak ki, amely népesebb az országos átlagnál. A megye nyugati része inkább a jobboldalnak, míg a keleti a baloldalnak volt a „terepe”. Az átalakítás eredményeképpen a Nógrád nyugati részén kialakított körzet lett a népesebb, ami a jobboldal számára hátrányos helyzetet jelent.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat új választókerületet alakítottak ki, amelyből négy az országos átlagnál népesebb. Az egyik nyíregyházi körzet népessége alacsonyabb az átlagnál, amely a múlt alapján egyértelműen az MSZP-nek kedvez, míg a vásárosnaményi körzet alacsonyabb lélekszáma a jobboldalnak. A megye általában billegőnek számított, amit jól példáz az is, hogy 2002-ben a Fidesz–MDF,  míg 2006-ban az MSZP végzett az első helyen. Az átalakítások nyertesét csak 2014 után lehet egyértelműen megmondani.

Megszűntek a kirívó aránytalanságok

Kelet-Magyarország – Bács-Kiskun megyét kivéve – az utóbbi évtizedekben a baloldali pártok számára volt könnyebb terep, ezért mivel az itt kialakított választókerületek átlagosan népesebbek, mint a dunántúliak, elsőre azt lehetne mondani, hogy a baloldal került hátrányosabb helyzetbe. Ha azonban jobban megnézzük, akkor a nagyvárosok – Szeged kivételével – az átlaghoz képest csak kissé térnek el a népességszámot tekintve. Azt is érdemes megemlíteni, hogy több, hagyományosan erősen jobboldali (Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd)  körzet jóval népesebb, mint az átlag.

Végső következtetést természetesen csak 2014-et követően vonhatunk le arról, hogy tulajdonképpen melyik erőnek kedvezett az átalakítás, de olyan mértékű torzulásokról már nem lehet beszélni, mint ami 2010-ig fennállt. Érdemes emlékeztetni, hogy a korábbi választókerületi szisztéma erőteljesen a baloldalnak kedvezett, amire a legjobb példa, hogy az ugyanolyan népességű XII. kerület és Csepel esetében az utóbbi két mandátumot kapott, míg a Hegyvidék csak egyet.