A Külügyminisztérium, a budapesti amerikai nagykövetség és a Közép-európai Egyetem által rendezett tanácskozáson Martonyi János kiemelte, magától értetődő, hogy Magyarország és az Egyesült Államok nem mindig ugyanazokat a megoldásokat választja, de ettől még „a demokráciának ugyanahhoz a családjához tartoznak”, és igyekeznek jobbá tenni a világot. Példaként említette a két ország együttműködését Afganisztánban és Líbiában.

A Hír Televízió 20.05-től kezdődő, Rájátszás című műsorának vendége Martonyi János külügyminiszter.




Kossuth Lajos


A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Kossuth Lajos, emigrációban, 1851-1852-ben tett utazást Amerikában. Magyarországot demokratikus és szabad országnak képzelte el, amely erős szövetségese a szabad világnak. Csaknem másfél évszázadra volt szükség ahhoz, hogy Kossuth víziója valóra váljon – mondta.

Úgy fogalmazott, a magyar-amerikai kapcsolatok „stabilak és jelentőségteljesek”, sok millió embernek fontosak. Mint kiemelte, a kapcsolatok jóval régebbiek 90 évnél, sok magyar ért el sikereket az Egyesült Államokban a politikában, a tudományban és a művészetben. Magyarország büszke rájuk, és arra, hogy öregbítették a magyarok hírnevét – fűzte hozzá.

Mindeközben Mesterházy Attila az USA-ban turnézik, a szocialisták elnöke szerint az amerikaiak úgy látják, hogy „bedugultak azok a csatornák”.

Bay Fang arról beszélt, hogy a két ország bátran szembenézhet a XXI. század kihívásaival, mert erős partneri kapcsolat köti össze őket. Kiemelte Magyarország szerepvállalását Afganisztánban, a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában. A kapcsolatok következő 90 évét is a jelenlegihez hasonló barátságnak kell jellemeznie – hangoztatta.

Ronald Reagan

Mint mondta, a két ország között gyakoriak a magas szintű látogatások, ilyen volt a tavalyi transzatlanti hét is, amikor Ronald Reagan egykori amerikai elnökre és Tom Lantos egykori politikusra emlékeztek. Legközelebb a május 20-21-i chicagói NATO-csúcson találkoznak a két ország vezetői – tette hozzá.

Tavaly júniusban a transzatlanti hét keretében felavatták Ronald Reagan szobrát a Szabadság téren és megnyitották a demokratikus értékek terjesztésére létrehozott Tom Lantos Intézetet. Az eseményeken részt vett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Condoleezza Rice korábbi tárcavezető.

Bay Fang kiemelte a független demokratikus intézmények fontosságát, és kitért az emberek közötti kapcsolatok jelentőségére is, hangoztatva, hogy ezek hozzájárulnak a diplomácia céljaihoz, és akkor is működnek, amikor a hivatalos kapcsolatok nem.

Rokonok

John Shattuck, a CEU rektora megnyitójában hangsúlyozta, az emberek, családok közötti kapcsolatok összekötik a két országot, csaknem minden magyar családnak van valamilyen távoli rokoni kapcsolata az Egyesült Államokkal, és sok amerikainak vannak magyar gyökerei. Közös a két országban az is, hogy mindketten hosszú, kemény küzdelmet folytattak a függetlenségért és a szabadságért – idézte fel.

Azt mondta, az Egyesült Államok támogatta az új demokráciák megszületését a közép-európai térségben. Erős kapcsolat alakult ki Magyarországgal, amit jól mutat, hogy fontos szövetségesek lettek a balkáni békefolyamatban is – emlékeztetett.

Széchenyi László

Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója az első washingtoni magyar nagykövetről, Széchenyi László grófról beszélt. Mint felidézte, a diplomatát már megbízatása előtt is különleges kapcsolat fűzte az Egyesült Államokhoz, hiszen felesége, Gladys Vanderbilt amerikai volt – mondta. A diplomata lánya, Ferdinandine Széchenyi is részt vett a konferencián.

Emigránsok

Andrew Ludányi amerikai magyar politológus, egyetemi tanár arról beszélt, hogy míg az 1890-es évektől az Egyesült Államokba érkező magyarok elsősorban a jobb megélhetés miatt vándoroltak ki, és nem is nagyon érdekelte őket az amerikai külpolitika, az I. világháború után érkezett emigránsok már inkább politikai okokból hagyták el Magyarországot, és fontos volt nekik a magyar-amerikai kapcsolatok alakulása. A politológus kitért arra is, hogy a két világháború között az Egyesült Államok nem szívesen foglalkozott a trianoni kérdéssel, Magyarország határainak visszaállításával, mert befelé forduló politikát folytatott.

Frank Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-amerikai intézetének igazgatója azt emelte ki, hogy a két világháború között Magyarországon tartózkodó amerikai diplomaták általában nagyra tartották Horthy Miklós kormányzót, nem akarták, hogy helyreálljon a monarchia, vagy visszatérjenek a Habsburgok az ország élére. Megítélésük szerint a magyarok és a kormányzó nem német-, hanem inkább a britpártiak voltak – mutatott rá.

A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok kezdete 1921. december 17-re tehető, az Egyesült Államok 90 éve létesített követséget a magyar fővárosban, gróf Széchenyi László pedig átadta követi megbízólevelét Washingtonban.