Martonyi: Közös értékek kötnek össze minket

LM
Forrás: MTI
2012. május 10., csütörtök 13:29

Sok közösen vallott érték – például a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok – köti össze Magyarországot és az Egyesült Államokat, de nem feltétlenül választják mindig ugyanazt az utat a kihívások leküzdésére – mondta Martonyi János külügyminiszter a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki budapesti konferencián. Bay Fang, az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a két ország büszke lehet mindarra, amit szövetségesként és partnerként eddig elért.

Nyomtatás

A Külügyminisztérium, a budapesti amerikai nagykövetség és a Közép-európai Egyetem által rendezett tanácskozáson Martonyi János kiemelte, magától értetődő, hogy Magyarország és az Egyesült Államok nem mindig ugyanazokat a megoldásokat választja, de ettől még „a demokráciának ugyanahhoz a családjához tartoznak”, és igyekeznek jobbá tenni a világot. Példaként említette a két ország együttműködését Afganisztánban és Líbiában.

A Hír Televízió 20.05-től kezdődő, Rájátszás című műsorának vendége Martonyi János külügyminiszter.

Kossuth Lajos

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Kossuth Lajos, emigrációban, 1851-1852-ben tett utazást Amerikában. Magyarországot demokratikus és szabad országnak képzelte el, amely erős szövetségese a szabad világnak. Csaknem másfél évszázadra volt szükség ahhoz, hogy Kossuth víziója valóra váljon – mondta.

Úgy fogalmazott, a magyar-amerikai kapcsolatok „stabilak és jelentőségteljesek”, sok millió embernek fontosak. Mint kiemelte, a kapcsolatok jóval régebbiek 90 évnél, sok magyar ért el sikereket az Egyesült Államokban a politikában, a tudományban és a művészetben. Magyarország büszke rájuk, és arra, hogy öregbítették a magyarok hírnevét – fűzte hozzá.

Mindeközben Mesterházy Attila az USA-ban turnézik, a szocialisták elnöke szerint az amerikaiak úgy látják, hogy „bedugultak azok a csatornák”.

Bay Fang arról beszélt, hogy a két ország bátran szembenézhet a XXI. század kihívásaival, mert erős partneri kapcsolat köti össze őket. Kiemelte Magyarország szerepvállalását Afganisztánban, a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában. A kapcsolatok következő 90 évét is a jelenlegihez hasonló barátságnak kell jellemeznie – hangoztatta.

Ronald Reagan

Mint mondta, a két ország között gyakoriak a magas szintű látogatások, ilyen volt a tavalyi transzatlanti hét is, amikor Ronald Reagan egykori amerikai elnökre és Tom Lantos egykori politikusra emlékeztek. Legközelebb a május 20-21-i chicagói NATO-csúcson találkoznak a két ország vezetői – tette hozzá.

Tavaly júniusban a transzatlanti hét keretében felavatták Ronald Reagan szobrát a Szabadság téren és megnyitották a demokratikus értékek terjesztésére létrehozott Tom Lantos Intézetet. Az eseményeken részt vett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Condoleezza Rice korábbi tárcavezető.

Bay Fang kiemelte a független demokratikus intézmények fontosságát, és kitért az emberek közötti kapcsolatok jelentőségére is, hangoztatva, hogy ezek hozzájárulnak a diplomácia céljaihoz, és akkor is működnek, amikor a hivatalos kapcsolatok nem.

Rokonok

John Shattuck, a CEU rektora megnyitójában hangsúlyozta, az emberek, családok közötti kapcsolatok összekötik a két országot, csaknem minden magyar családnak van valamilyen távoli rokoni kapcsolata az Egyesült Államokkal, és sok amerikainak vannak magyar gyökerei. Közös a két országban az is, hogy mindketten hosszú, kemény küzdelmet folytattak a függetlenségért és a szabadságért – idézte fel.

Azt mondta, az Egyesült Államok támogatta az új demokráciák megszületését a közép-európai térségben. Erős kapcsolat alakult ki Magyarországgal, amit jól mutat, hogy fontos szövetségesek lettek a balkáni békefolyamatban is – emlékeztetett.

Széchenyi László

Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója az első washingtoni magyar nagykövetről, Széchenyi László grófról beszélt. Mint felidézte, a diplomatát már megbízatása előtt is különleges kapcsolat fűzte az Egyesült Államokhoz, hiszen felesége, Gladys Vanderbilt amerikai volt – mondta. A diplomata lánya, Ferdinandine Széchenyi is részt vett a konferencián.

Emigránsok

Andrew Ludányi amerikai magyar politológus, egyetemi tanár arról beszélt, hogy míg az 1890-es évektől az Egyesült Államokba érkező magyarok elsősorban a jobb megélhetés miatt vándoroltak ki, és nem is nagyon érdekelte őket az amerikai külpolitika, az I. világháború után érkezett emigránsok már inkább politikai okokból hagyták el Magyarországot, és fontos volt nekik a magyar-amerikai kapcsolatok alakulása. A politológus kitért arra is, hogy a két világháború között az Egyesült Államok nem szívesen foglalkozott a trianoni kérdéssel, Magyarország határainak visszaállításával, mert befelé forduló politikát folytatott.

Frank Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-amerikai intézetének igazgatója azt emelte ki, hogy a két világháború között Magyarországon tartózkodó amerikai diplomaták általában nagyra tartották Horthy Miklós kormányzót, nem akarták, hogy helyreálljon a monarchia, vagy visszatérjenek a Habsburgok az ország élére. Megítélésük szerint a magyarok és a kormányzó nem német-, hanem inkább a britpártiak voltak – mutatott rá.

A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok kezdete 1921. december 17-re tehető, az Egyesült Államok 90 éve létesített követséget a magyar fővárosban, gróf Széchenyi László pedig átadta követi megbízólevelét Washingtonban.

Címkék

Líbia, Magyarország, NATO, ELTE, Külügyminisztérium, Martonyi János, Trianon, Hillary Clinton, Afganisztán, Ronald Reagan, demokrácia, Sztáray Péter, Kossuth Lajos, CEU, Szabadság tér, emigráció, NATO-csúcs, Bay Fang, USA

Hozzászólások

gamma 2012. május 10., csütörtök 19:11

@emzee 2012. május 10., csütörtök 18:34

Nos, kedves barátom, az USA már csak hiszi, hogy a világ vezető hatalma. és ebben a hitében, ami mára valójában csak illúzió, indítja háborúit egyre másra. Gatdaságit is és sajnos fegyvereseket is. És sorra veszíti el mindegyiket. Persze, az megtörténhet, hogy ő maga válik egy kamikaze akció főhősévé, de akkor a mások elpusztításával saját magát is elpusztítja.
Amúgy, senki sem mondta, hogy rosszba akarunk vele lenni, csak mindegyik tartsa tiszteletbe a másik érdekeit és szabadságát! Nos, mi soha nem piszkáltuk az USA-ét, annál inkább ők a mienket! (az 56-os árulásukról most már ne is beszéljünk, annál kevés galádabb dolgot követtek még el a világon ... de már elmúlt) De hogy MI JOGON, az igen nehéz megmagyarázni, mert ilyen joguk nincs!
emzee 2012. május 10., csütörtök 18:34

Abban a kuzdelemben, amit ma Magyarorszag folytat a politikai megujulas es gazdasagi javulas erdekeben, minden szimpatiara es segitsegre szukseg van. Martonyi ur ezen faradozik. Ezert keres uj es ezert probal erositeni regi diplomaciai kapcsolatok felhasznalasaval szovetsegeseket a magyar erdekek tamogatasahoz. Ez a tevekenyseg lenyegesen olcsobb megoldas, mint az orszag ertekeinek aron aluli kiarusitasa "baratok" szerzese celjabol, mint ahogyan az u.n. "szocialista" kormanyok tettek az elmult nyolc evben. Akarmi is a hozzaszolok szemelyes velemenye az U.S.A.-rol, az a vilag vezeto hatalma. Nem art joba lenni vele. Martonyi urnak igaza van, amikor a kozos ertekeket es nem a kulonbsegeket hangoztatja beszedei soran. Ez semmikeppen sem "megalazkodas", hanem okos diplomacia.
berlali 2012. május 10., csütörtök 16:43

Nos én is azt hiszem, hogy itt inkább "politikailag korrekt" beszédek és vélemények hangzottak el, mintsem a valódiak és teljesen igazak. Aki élt (azaz dolgozott, fizetést kapott, biztosítást fizetett, ide-oda ment is) az USA-ban annak -- szvsz -- kialakul egy kép az országról, az emberekről, a tájakról, a politikáról, és a médiáról is. Azt kell mondanom, hogy az USA-demokrácia NEM egyezik meg az EURÓPA-demokráciával. Ez a különbség pedig - sajnos - forrása nagyon sok feszültségnek, amit legtöbbször "a szönyeg alá söpörnek" a "politikailag korrekt" találkozók, nyilatkozatok, ujságcikkek. Az USA sokat változott, a pénzvilág tette tönkre; pontosabban az USA-ban jött létre az a pénzvolág-hatalom, amelyik az egész világot tönkretette. Amikor egy évi 60.000 USD-t kereső értelmiségi ember arra büszke, hogy a különböző bankoktól és áruházláncoktól kapott hitelkártyáinak teljes hitelkerete 200.000.- USD, és a pénzvilág állandóan a hitelek felvételére és használatára ösztönöz mindenkit (teenager-től kezdve az aggastyánokig), mert a hó végén soha nem kell a teljes hiteltartozást kifizetni (csak annak egy kis töredékét), akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ez a pénzvilág vezérelt gazdasági nagyhatalom mindent megtesz azért, hogy a saját érdekei életben maradjanak, még olyan "károk" árán is, amelyek romba döntenek más nemzeteket, más kontinenseket, más kulturákat. A GLOBALIZÁCIÓNAK ugyanis éppen ez a lényege; mindig ott okoz kárt, ahol a károkozó soha nem volt, és nem is akar jelen lenni. Helyre kellene tenni "morálisan" is az USA-t, az USA politikát, és meg kellene indulni egy Európai úton - amíg nem késő.
Herwegh 2012. május 10., csütörtök 15:29

És húzza le magával Európát is.
Herwegh 2012. május 10., csütörtök 15:28

Egy igen vékony elit réteg és egy óriási szellemileg és erkölcsileg elkanászodott tömeg. Elég a filmeiket látni...
Semmi esetre sem élnék ott.
Amerika nagy csalódást okozott az egész világban.
Lehanyatlóban van.
Kötélgyártó 2012. május 10., csütörtök 13:00

Több tíz évvel ezelőtt csodáltam Amerikát a szabadságáért, de mára a szabadsávágyat leváltotta egy olyan eszme, amit gyűlölök, és meg kell hogy mondjam, amerikát egy, az úgynevezett demokráciába beletespedt, eltunyult, értékeket a pénz ,és az uralkodás utáni vágy határozza meg.
gamma 2012. május 10., csütörtök 12:42

Hmmm ... nem kellene talán ennyire megalázkodni, Martonyi úr! Annál is inkább, mert ez nem igaz. Az USA érdeke a leigázás, a mienk pedig az, hogy maradjunk szabadok. A világot pedig az USA egyáltalán nem akarja jobbá tenni, Magyarország pedig nem képes jobbá tenni.