A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. Ezek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Mindezek eljárási szabályait azonban más törvények rögzítik a jövőben. A vallomástétel megtagadásának lehetőségét  a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is szabályozná arra az esetre, ha az újságíró ezzel informátorát fedné fel. A jog fennmaradna az újságíró munkaviszonyának megszűnése után is.

A büntetőeljárási törvény kimondja ugyanakkor, hogy a bíróság kötelezheti a sajtó munkatársát az informátor felfedésére akkor, ha ez egy súlyos bűncselekmény kiderítéséhez nélkülözhetetlen, és a bizonyíték mással nem pótolható.

Módosul a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is, amely a lefoglalás szabályait igazítaná a vallomástétel megtagadásának szabályaihoz, valamint a vallomástételre kötelezéssel szembeni fellebbezést szabályozná.

Az Alkotmánybíróság kifogásolta, hogy az Smtv. egyes passzusai a tartalomszolgáltatók mellett a sajtótermékekre is vonatkoztathatók, úgy ítélte meg, hogy a médiahatóság így túl nagy kontrollt gyakorolhat. A módosítás szabályozza, hogy az Smtv. mely paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre. Ezek a többi közt a médiaszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét határozzák meg, az emberi méltóság tiszteletben tartását írják elő, vagy kimondják, hogy a kiskorúak védelmében mely tartalmak nem tehetők közzé vagy csak meghatározott módon szerepeltethetők.    

Az emberi méltóság tiszteletben tartását a jövőben a hatóság csak a médiaszolgáltatások területén ellenőrizheti, az emberi jogok és a magánélet védelme pedig kikerül az Smtv.-ből.

Szinte teljes egészében módosul az Mttv. média- és hírközlési biztosról szóló, az Ab által szintén kifogásolt fejezete. A testület a biztos túlzott beavatkozási lehetőségeit a média esetében a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának tartotta. Ennek értelmében jogkörei csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnak fenn. A sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentés készíthet, jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg.

Ezt az eljárást sem kezdeményezheti akkor, ha a panasz nem érinti a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét, ugyanakkor személyes egyeztetést kezdeményezhet a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.

Az Ab úgy ítélte meg, hogy a nyilatkozó jogainak biztosítására – például a nyilatkozat visszavonásának érvényesítésére – a polgári jogi vagy a büntetőjogi védelem elegendő, így az erre vonatkozó rendelkezés kikerül az Mttv.-ből, vagyis a hatóság a jövőben nem vizsgálhatja az ilyen ügyeket.   

A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt nappal lépnek hatályba.    

Az Smtv., valamint az Mttv. sarkalatos jogszabályok, így módosításukhoz kétharmados támogatás szükséges. Az Ab a kifogásolt passzusokat május 31-i hatállyal semmisítette meg.