Tisztes megélhetést adó, biztos munkahelyekre, valamint többkulcsos személyijövedelemadó-rendszerre van szükség Magyarországon. Ebben egyetértett a városligeti majálison a szakszervezetek sátrában az úgynevezett demokratikus ellenzék három frakcióvezetője: Mesterházy Attila, Jávor Benedek és Molnár Csaba. Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti csoportjainak (Molnár esetében: önjelölt) vezetőivel természetesen egyetértettek a jelenlévő érdekvédők is. A szocialisták elnöke beszédében azt is kijelentette: megváltoztatják majd a munka törvénykönyvét úgy, hogy az megerősítse a szakszervezeteket és a munkavállalókat védő jogokat.

Az egyetértésnek az ad jelentőséget, hogy a Gyorskocsi utcai fogdába való bevonulást és az elbukott II. kerületi időközi választást követően ez az első olyan konkrét és országos jelentőségű ügy, amelyben szót értenek az ellenzéki pártok. (A Jobbik is több pontban kritizálta egyébként a munka törvénykönyvét, őket azonban a fenti alakulatok és a szakszervezetek sem tartják demokratikus erőnek, ezért nem is veszik figyelembe kirohanásaikat.) Vélhetően találnak majd másik szövetségest a parlamenten kívülről a radikálisok helyett a szociális alapú összefogás hívei. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoport (Milla) március 15-én meghirdetett Nemzeti Minimum+ programjában ugyan a törvénykönyvről nem esik szó, „igazságos, az alacsony jövedelműeket segítő progresszív adórendszerről” viszont igen. „Vajon valóban az alacsony jövedelműeknek kellene a hátukon vinni a válság terheit? Nem! Fizessenek többet a vagyonosok az államkasszába!” – írják 12 pontjukban, amelyet úgy deklarálnak, mint a „civil társadalom támogatásának árát”.

Visszatér a DEKA

A szakszervezetek – ha úgy tetszik – már előre áldásukat adták a szövetségkötésre. Ezt nem csak úgy érthetjük, hogy majálisukon néhány órával korábban, néhány méterrel arrébb már elítélték a munka törvénykönyvének tervezetét. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a különböző szakszervezetekre támaszkodva létrejött Magyar Szolidaritás Mozgalom már többször, magától is megtette ugyanezt. Volt, hogy pedzegették a társadalmi ellenállás megszervezését, volt, hogy csak a teljes magyar szakszervezeti mozgalom anyagi, szellemi összességben egyesülését vették fel, és az MSZM elsimított belharca után újra előszedte a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal (DEKA) ötletét.

A mozgalom egyik koordinátora – aki a Soros György által támogatott Egymillióan a demokráciáért nevű szervezetben is ügyvivő – a Népszabadság hétfői számában a kerekasztal tervéről az MSZM nevében többek között azt írja: „Mi úgy hisszük, az MSZP hitelességi deficitje (és a 4K! még megerősítendő hitele) csak akkor áll helyre, ha támogatja a civilek és szakemberek közös programalkotó munkáját, majd a DEKA második szakaszában együttesen részt vesznek – más pártok mellett – annak a kormányprogramnak a kialakításában, amelyhez támogatást szeretnének kérni a választóktól.” Mindezt annak kapcsán jegyezte le, hogy az LMP és a 4K! egymás után jelentették be távolmaradásukat a DEKA-tól.

Egykori ellenfelek

Ezzel egy időben a Magyar Nemzet viszont arról számolt be, hogy Szegeden Kónya Péter MSZM-es társelnök Bajnai Gordon exminiszterelnökkel beszélgetett arról, hogy miként lehetne leváltani az Orbán-kormányt. Kónya természetesen az összefogás mellett tette le a garast, de szerinte ebben „nem lehet vezető szerepe azoknak az erőknek, amelyek a mai helyzet kialakulásáért nagyban felelősek”. Bajnait Kónya korábban már nevezte az ellenzék összefogására alkalmas személyiségnek, mivel a mozgalmár szerint „nem kötődnek a nevéhez botrányok”. (Ebben az interjúban Kónya Gyurcsány Ferencről úgy beszélt, hogy a DK-elnök „nem alkalmas integráló személynek”, Bokros Lajos megítélését pedig „szintén kettősnek” tartja.) Korábban viszont a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője még demonstrált az MSZP által támogatott Bajnai-kormány tervezett megszorításai ellen 2009 nyarán. Sőt: Kónyáék az FRDÉSZ-szel tüntettek már Gyurcsány kormányzása alatt is, az érdekvédő az előtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előtt tüntetett, amelynek vezetője az a Draskovics Tibor volt, aki idén tavasszal olyan jól érezte magát a Szolidaritás Kossuth téri köztársaságféltő rendezvényén, hogy még az MNO-nak sem akart nyilatkozni.