A zsinat elnöksége ennek megfelelően levélben fordul a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterhez, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgatójához, a Magyar Országos Levéltárhoz és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárhoz, továbbá az MRE négy egyházkerületi és zsinati levéltárához. Mint írták, a zsinat a múltfeltárás munkáját a tényfeltáró történészbizottság felállításával kezdi meg, és felkéri a jogi és egyházalkotmányi bizottságot, valamint a tanulmányi, teológiai bizottságot, hogy az elnökségi tanáccsal egyeztetve tegyenek javaslatot a zsinat következő ülésére a tényfeltáró történészbizottság működésének rendjéről. A zsinat az elnökségi tanács javaslatára következő ülésén megválasztja a tényfeltáró történészbizottság tagjait – tették hozzá. A zsinat egyúttal felkérte mindazokat, akiknek birtokában van bármilyen bizonyító anyag az ügynökmúlt feltárásával kapcsolatban, hogy azt 2012. június 30-ig nyújtsák be a tényfeltáró bizottságnak.

Az MRE 2009. májusi zsinata döntött az egyház 1945–1990 közötti korszakának feltárásáról és megismeréséről. A múlt feltárásának célja a rendszer működési mechanizmusainak megismerése, a történelmi igazság feltárása, a lelkészek és nem lelkészek állambiztonsági munkában való szerepének és az érintettség különböző szintjeinek megállapítása. A zsinat ezáltal is lehetővé szeretné tenni, hogy az egyház erkölcsi élete a bűnbánat-bűnbocsánat-megbékélés gyakorlatának megélésével megújuljon, és hitelesen végezhessék szolgálatukat a 21. században.  Az MRE zsinata ezenkívül cigánymissziói tanács alapításáról is döntött, amelynek 2010. január 31-éig kell megkezdenie a munkát. A tanács a romák közötti szolgálat céljának, módszereinek végiggondolására és az egyház cigánymissziós koncepciójának kidolgozására jön majd létre.

(MTI)