Minden olyan ország állampolgára, aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, azaz az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli területről érkezik, harmadik országbeli állampolgárnak minősül.

A 90-es évektől kezdve egyre inkább előtérbe került hazánkban is a gasztronómia, az ínyenckedéssel való foglalkozás. Ezt a trendet kihasználva a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület különleges vállalkozásba fogott. Tíz közös ebédet szerveztek magyar és hazánkban élő bevándorló családok (kínai, algériai, mongol, szerb, nigériai) számára, melynek során a párokba rendeződött magyar–migráns családok megvendégelték egymást egy-egy vasárnapi ebéd során. Mint azt Lovig Tímea projektvezető az MNO-nak elmondta: a konyhaművészetet segítségül hívva teremtettek kulturális és egyben személyes kapcsolatot a magyar társadalom tagjai és a hazánkban élő harmadik országbeli (nem uniós állampolgár) migránsok között.

2011-ben hazánkban a három hónapot meghaladó tartózkodási joggal rendelkező külföldi állampolgárok száma 225 ezer fő volt. Ebből mintegy 90 ezren érkeztek harmadik országból. 2011-ben 1700-an kérelmeztek nemzetközi védelmet, és 156 fő részesült benne. A magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyért folyamodók száma messze elmarad a hasonló méretű és népességű nyugat-európai országok között. Hazánkban európai összehasonlításban alacsony a bevándorlók száma: a külföldi állampolgárok a hazai népesség 2 százalékát teszik ki – olvasható a Belügyminisztérium tájékoztatójában.

A fent említett projekt az Európai Integrációs Alap támogatásával valósulhatott meg, mely a 2004-ben elfogadott Hágai Program egyik eredménye. Hazánk 2007 és 2013 között számolva várhatóan 115 millió euró felhasználására válik jogosulttá az említett mellett a Külső Határok Alapból, az Európai Visszatérési Alapból és az Európai Menekültügyi Alapból együttesen (összefoglaló néven Solid Alapok). Az EU által biztosított forrást hazánk 25 százalékos hazai társfinanszírozással egészíti ki. Idén Magyarország 4,2 milliárd forintot költ – európai uniós források felhasználásával – a menedékkérők és nemzetközi védelemben részesített személyek helyzetének javítására, a harmadik országbeli bevándorlók társadalmi beilleszkedésének segítésére, a külföldiek önkéntes vagy kényszerített hazatérésének, illetve származási országukba történő reintegrációjuk elősegítésére, valamint határaink védelmére.

A 2011 júliusában indult Vasárnapi ebéd projekt bebizonyította, hogy számos olyan honfitársunk van, akik nyitottak más népek kultúrája iránt, keresik az értéket a számukra ismeretlenben. Az ebédek során esetenként kihívást jelentettek a kommunikációs korlátok (egymás anyanyelvének nem, vagy csekély mértékű ismerete), de a nyitottság és a szándék, hogy megismertessék magukat és megismerjék a másikat, segített áthidalni ezeket az akadályokat. Az ebédek előkészítésében a kulturális különbségeket ismerő szakember segített. A tapasztalatokat továbbgondolva esszék és kisfilmek születtek a témában. Készült továbbá egy szakácskönyv, mely a szülőhazájukból hozott receptek mellett tizenöt távoli országból érkezett Magyarországon élő külföldi történetét, gasztronómiai hagyományait tárja elénk. 

A befogadó falu

Ám nem csak a Vasárnapi ebéd hozható fel sikeres példaként az integráció segítésére. Az 1500 lelkes Győrság önkormányzata 2011 őszén nyert 14 millió forintot az Európai Menekültügyi Alaptól egy integrációs modellprogram megvalósítására. A Belügyminisztérium által kiírt pályázattal nyert pénzt egy védelmet kapott afgán család befogadására fordítják, akiknél azt szeretnék elérni, hogy másfél éven belül önálló életet tudjanak folytatni Magyarországon. A program igazi különlegességét az adja, hogy első alkalommal kerül sor nemzetközi védelemben részesült személyek önkormányzati keretek között szervezett helyi integrációjára. A négyfős család 2012 februárjában költözött a község rendbe hozott önkormányzati lakásába.

2011-ben az Európai Nyelvi Díj nyertese a Miskolci Egyetem Együtthaladó programja lett. A 2010-ben elindult és a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói által kifejlesztett program a magyar nyelvvel ismerteti meg az általános iskolák harmadik országból érkező tanulóit. Így csökkenthetik az alulteljesítést és a lemorzsolódás esélyét.

Mint azt Ferenczi Zsolt polgármester az MNO-nak elmondta: a család felnőtt tagjai a 30-as éveikben járnak, fiuk második osztályos, lányuk pedig nagycsoportos óvodás. A felnőttek ugyan csak kicsit beszélnek magyarul, de fejlesztik tudásukat, a gyerekek azonban jól beszélnek és mindketten hamar beilleszkedtek. Márciusban elkezdődött a nyelvoktatásuk, minden hétköznap 9 órától 12 óráig tanulják a magyart mint idegen nyelvet egy győri nyelviskolában, valamint a napi szinten négy órát a családdal foglalkozó mentortól is sokat tanulnak. – A pályázati keretből szakképzésre is van lehetőség – emelte ki a polgármester. A családfő autógyártáshoz köthető szakmát tanul, az édesanya elvégzett egy fodrásztanfolyamot, ezt szeretné kiegészíteni kozmetikus képesítéssel.

Ferenczi Zsolt hangsúlyozta: a pályázat fő célja a társadalomba történő beilleszkedés, valamint az, hogy a másfél év alatt lehetőleg mindkét felnőtt találjon munkát, váljon önellátóvá. Ebben nagy segítség, hogy a program keretében biztosított a lakhatás, valamint a rezsiköltségek. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a győrságiak többsége egyetért azzal, hogy az elesetteket segíteni kell, támogatják az önkormányzatot a vállalt feladat sikeres végrehajtásában. Sokan jelentkeztek, hogy ruhákat, bútorokat ajánlanának fel. A beilleszkedést kívánják segíteni azzal is, hogy a másfél év során hat alkalommal közösségi beszélgetéseket tartanak a család részvételével, és itt mindenki elmondhatja a véleményét, észrevételeit. Az augusztusi falunapon pedig a néptánc, csikós bemutató, lovas versenyek mellett terveznek egy Afganisztánról szóló kiállítást, ahol nemzeti ételek kóstolására is lesz lehetőség a család segítségével.

Ferenczi Zsolt elmondta: negatív visszajelzés is érkezett ugyan hozzájuk, hogy miért nem inkább a győrsági rászorulókon segítenek, de – mint mondta – fontos tudni, hogy ez a program 100 százalékban támogatott, a község nyer vele, ugyanakkor a helyi rászorulók támogatására is igyekeznek minden lehetőséget megragadni. „Szeretnénk megmutatni itt Győrságon, hogy a magyar emberek nem rasszisták, el tudják fogadni a más kultúrából származó embereket és lehetőségükhöz mérten segítenek az elesetteken” – fogalmazott a polgármester.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a héten arról beszélt: a magyar menekültügyi rendszer teljes mértékben megfelel az európai uniós normáknak, mind a jogi szabályozás, mind pedig a befogadó intézmények alapján. Végh Zsuzsanna az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Gottfried Köfner közép-európai regionális képviselő által bemutatott jelentéséről nyilatkozott.