„Mint köztársasági elnök, örülök, hogy nincs kettős mérce, hiszen erősítenem kell az emberek hitét az intézményrendszerben – fogalmazott a közszolgálati tévének adott interjúban a köztársasági elnök. – Az embereknek érezniük kell, hogy kiállok mellettük” – mondta. „Schmitt Pálként és köztársasági elnökként” is kiáll igazáért – tette hozzá.

„Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik” – válaszolt arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról.

Schmitt Pál küzd az igazáért
Schmitt Pál küzd az igazáért

Az államfő elmondta, húsz éve írta a dolgozatot mint hallgató a legjobb tudása szerint. Az egyetem biztatta, hogy érdemes foglalkoznia a témával. Mint mondta, az opponensek is biztatták, nem emeltek kifogást. Az bevett szokás volt, hogy a dolgozat végén írták fel a bibliográfiai adatokat – mondta.

Schmitt Pál hangsúlyozta, itt becsületbeli ügyről van szó. „Nem akartam senki szellemi termékét sajátomként feltüntetni.” A köztársasági elnök azt is elmondta, egy hattagú bizottság előtt három órán keresztül szóbeli vizsgázott, vagyis ez „becsületes, férfi munka volt”. Schmitt hozzátette, doktori címét nem használta, előnye nem származott belőle.

Arra kérdésre, hogy a támadásokra miért reagált csak ilyen visszafogottan, a köztársasági elnök így felelt: „Bíztam benne, ezek dolgok felszínre kerülnek, és tiszteletben tartom a bizottság döntését.”

A riporter a korabeli szabályzat D pontját idézte, miszerint a kisdoktorinak önálló kutatáson kell alapulnia, vagy a társadalom számára hasznos, gyakorlatban alkalmazható ismereteket kell közvetítenie. Schmitt úgy véli, dolgozata ennek a második kitételnek teljesen megfelel, hiszen MOB-elnökként ő maga is használta azt.

„Nekem a lelkiismeretem tiszta” – szögezte le az államfő. Úgy érezte, azzal, hogy feltüntette Georgijevet a források között, eleget tett a kötelezettségeinek. Ott volt a neve, ráadásul az első helyen – tette hozzá.

Nem esett jól neki, hogy miközben Szöulban képviselte az országot, közben gyorsított eljárásban, az ő megkérdezése nélkül döntött a szenátus – mondta Schmitt Pál, hozzátéve: egy napot kellett volna várniuk, utána elment volna személyes meghallgatásra. „Lelkük rajta, ha elveszik” – jelentette ki.

A köztársasági elnök kijelentette, hogy be fogja bizonyítani, hogy van még benne kitartás, ezért most ír egy, az új követelményeknek megfelelő, PhD-dolgozatot. Hozzátette: a MOB-ban évekig a környezetvédelem- és sportbizottság tagjaként felhasznált tapasztalatát próbálja hasznosítani.

Mivel a köztársasági elnök nem perelhető, ezért nem perel, hanem érvel – mondta el újságírói kérdésre Schmitt Pál. Kiemelte, hogy kiáll az igazáért, mert úgy érzi, hogy az egyetem mellett segítőit is meg kell védenie. A köztársasági elnök elmondta, hogy részéről lezártnak tekinti az ügyet.


„Sérthetetlen”

Az államfő 13 óra után érkezett a Parlamentbe, ahol azonnal főemeleti dolgozószobájába ment, ott készült az interjú. A köztársasági elnök politikusokkal nem találkozott. Az államfő 17 óra előtt néhány perccel hagyta el irodáját, de a folyosón rá várakozó újságírók kérdéseire nem válaszolt. Orbán Viktor péntek délután úgy fogalmazott, a köztársasági elnök döntéseit lehet bírálni, személye azonban „e fölött áll”, sérthetetlen.

Ismert, a Semmelweis Egyetem szenátusa csütörtök este döntött arról, hogy visszavonja Schmitt Pál 1992-ben megszerzett kisdoktori címét. Ismert, a SOTE doktori tanácsa indítványozta, hogy vonják vissza Schmitt Pál kisdoktori címét. Az államfő szerdán Szöulban azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.

 

A Sándor-palota előtt a köztársasági elnök interjúját végighallgató mintegy 200 LMP-szimpatizáns a beszéd végeztével fütyülésben és pfujolásban tört ki. Bővebben>>