Mi kell ahhoz, hogy pezsegjen a város?

Radócz Ákos

2011. július 16., szombat 07:00
Egyre élesedő versenyben kell naponta helytállniuk a településeknek. A küzdelem rendkívül kemény, a tét a befektetők, beruházások, valamint a turisták kegyeinek elnyerése. De hogy kerül a képbe a betyármítosz, és miért hasznos, ha matyómintás fülbevalót hordanak a fiatal lányok? A hazánkban új fogalomnak számító városmárkázásról az MNO Perlaky-Papp Józseffel, a Márkagyár igazgatójával, PR-stratégával beszélgetett.
Hirdetés
A városmárkázás még kevéssé ismert fogalomnak számít hazánkban. Összetett folyamatként definiálhatjuk – a nemzetközi szakirodalomban, a gyakorlatban city brandingként találkozhatunk vele. Olyan hosszú távú tevékenység, amely stratégiailag kezeli a városok számos igényét. Minden város számára fontos, hogy a helyiek elégedettek legyenek, erősödjön a patriótaszemlélet, aktívvá és alkotóvá váljanak a település lakosai, civil szervezetei, azok támogassák a vezetést, és megszilárduljon a polgármester reputációja – jelentette ki az MNO-nak Perlaky-Papp József, aki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola PR-képzésén oktatja is a legújabb módszereket. Kiemelten fontos megemlítenünk továbbá azt, hogy egyértelmű és érdekes üzenetekkel kell rendelkezni a turisták számára, hogy miért érdemes megállni vagy eltölteni ott néhány napot.

A szakember szerint a településnek olyan képet kell mutatnia, amely vonzó a befektetők számára, bebizonyítva azt, hogy adott az értékes munkaerő és egy olyan támogató légkör, amelynek segítségével könnyedebben tudják ötleteiket megvalósítani. „A fentebb felsoroltak csupa olyan dolgok, amelyekben a városok versengenek egymással, és az lesz a győztes, aki megérti és használja ezeket a szakmai szempontokat.” A hosszú távú stratégiai tervezést igénylő folyamat háromtól akár húsz évig is tarthat, de akár egy éven belül is látványos eredmények érhetők el. Fontos, hogy a márkaesszencia által kijelölt üzenetek mentén kommunikáljon, kijelöli a különböző célcsoportokat, és azok számára releváns üzenetekkel bír – tette hozzá a PR-stratéga.

Akikről többet hallanak, azokat választják

A legutóbbi online városranglista-felmérésen Sopron, Pécs, valamint Eger ért el dobogós helyezést. A vizsgálat szerint főként ők ma Magyarországon a legkedveltebb úti célok. „Rendszeresen készülnek különböző városrangsorok is, mint például a városimázst értékelő toplista, ahol évről évre alig tapasztalhatunk elmozdulást a díjazottak között, megvannak a tradicionálisan jól szereplő települések – Balatonfüred, Szentendre, Debrecen –, a sorrend leginkább az alkalmazott módszertantól függ – jelentette ki lapunknak Perlaky-Papp József. – Akikről többet hallanak, szívesebben választják a turisták, különösen ha a hagyományos értékeik mellé olyan megkülönböztető üzeneteket alkalmaznak, amelyek egyre többek figyelmét felkelti.” A feltörekvő városok közé tartozik többek között Gyömrő, Fonyód, Berettyóújfalu, Nagykovácsi és Pápa – akik még nem tűnnek frekventált helyzetben lévőnek, de hamarosan ott lehetnek. Vannak nagyszerű példák, akik kiválóan használták adottságaikat, egyedül birtokolnak jól azonosítható üzeneteket. Megemlíthetjük Hévízt vagy épp Hajdúszoboszlót, akik a termálvízre építették a városaik márkáját. Egyikük nagy attrakciója a szép hagyományokkal rendelkező termáltó, a másiké pedig a termálkultúrára felépülő szolgáltatások sokfélesége – hívja fel a figyelmet a szakember. Hévízt régóta állócsillagként tartják számon, nem véletlenül, hiszen a stratégiai gondolkodás sokat hozzá tudott adni a város észlelt értékéhez.

Élővé varázsolt szimbólumok

Sok olyan elfeledett település van hazánkban és számtalan olyan érték, amely többet érdemelne – hívja fel a figyelmet a szakember. Mint mondta, ilyenek a tradicionális szimbólumok, amelyeket épp ideje lenne újraértelmeznünk ahhoz, hogy a mai generációkhoz is közel kerüljenek. Szerencsére a kalocsai és matyóminták visszaköszönnek már fülbevalókról, farmernadrágokról is. „Persze tudom, sokan azt mondhatják erre, hogy az nem oda való, ám véleményem szerint örülnünk kell, hogy újra hétköznapi funkciót kap, ezáltal újjáéledhet a hagyomány. Ezek olyan értékeink, amelyek nem csak múzeumainkban és a hagyományőrző fesztiválokon kell, hogy jelen legyenek. Ezeket használni kell!” – vallja Perlaky-Papp József. A halasi csipkének is meg kell haladnia azt, hogy bekeretezzük és feltegyük a falra, többnek kell lennie, minthogy diplomáciai ajándékként államfőknek adjuk, vissza kell vezetnünk a mai divathoz. Persze, ha a kiskunhalasi városvezetők ügyesek, mindebből a település is rengeteget profitálhat – nyomatékosította az MNO-nak a PR-stratéga.

A feledésbe merült betyármítosz

„Városmárkázás során felmérésre kerülnek az adottságok, lehetőségek, amelyek potenciálként vannak a településben. Minden stratégiaalkotás kutatással kezdődik. Az adott hely történelmének, tradícióinak, mítoszainak áttekintése is a rendkívül fontos feladatok közé tartozik – hiszen ezeket lehet, hogy rég elfeledték már. A helyi kulcsemberekkel folytatott mélyinterjúk rendkívül hasznosak.” Perlaky-Papp József elmondása szerint rengeteg lehetősége van a településeknek, a helyi mítoszok nagyon fontosak. Ha körülnézünk külföldön, az erdélyi Bran település a Drakula-mítoszból, a tunéziai Tatauoine a Star Wars-legendából épített magának világhírt. Sajnálatos, hogy a betyárlegendáinkat vagy épp a hun gyökereinket egyik település sem vállalta fel komolyabban, pedig a lehetőség adott. Magam nagy potenciált látok benne – tette hozzá.

A szakember szerint a történelmi személyiségeinkkel is jobban sáfárkodhatna hazánk, elmondása szerint Rákóczi életpályája, életműve oly gazdag, hogy megérdemelné, hogy valaki elkezdje komolyan építeni a legendáját. „Amelyik település ezt először megteszi, sokat nyerhet. Emellett pedig fel lehetne sorolni néhány olyan hétköznapi dolgot, amit erőteljesebben meg lehetne mutatni. Gondolok itt olyan létező történetekre, például a fonyódi Kripta-villára, ahol gyakorlatilag márványba öntve találunk egy szerelmespárt baldachinos ágyba fektetve.” Miért nem tudunk ebből előnyt kovácsolni és a szerelmesek zarándokhelyévé tenni? – tette fel a kérdést.

Élhető lassítás

Vannak olyan kezdeményezések, amelyek igyekeznek olyan standardokkal segíteni a településeket, amelyek alapján a városvezetők sorvezetőt, segítséget kaphatnak ahhoz, hogy a kipróbált módszereket a helyi lakosok vagy az odalátogató turisták érdekében használják fel – ez egy fontos trend a nemzetközi városmarketing-koncepciókban – szögezte le lapunknak a szakember. Ennek egy kiemelkedő próbálkozása, iránya a slow city mozgalom, amely a nevéből adódóan a lassúságot, a nyugodtságot emeli a központi helyre. „A nyugodtság valójában az élhetőséget jelenti, hogy a település az ember valódi otthona legyen ennek minden alapvető kritériumával.” Az olasz kisvárosok által kezdeményezett mozgalom hazánkat is elérte, Magyarországon Hódmezővásárhely az első slow city. A PR-stratéga bízik benne, hogy Csongrád megye korábbi székhelye példamutató lesz mások számára is.
Hirdetés

MNO vezető hírek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Időpont
2012
05
25
Megye
Város
Mozi
KERESÉS

Fülbevaló

MNO videók