A cél megvalósítása érdekében 50 millió forintot különítettek el – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével.

Hátrányok érik őket

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák. A miniszterelnök-helyettes kérdésre elmondta: az nem feltétele a segítségnyújtásnak, hogy az érintett uniós állampolgár legyen.

Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet.

Nehéz kimutatni

További kérdésre a kormányfő helyettese a felvidéki Selye János Egyetem esetleges főiskolává minősítéséről elmondta: a nemzeti érdek az, hogy konzultáljanak e kérdésben az intézmény vezetőségével, az ottani magyarság legitim képviselőivel. Jogsértést ugyanakkor nagyon nehéz kimutatni ebben a konkrét ügyben – jegyezte meg.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. „A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani” – fogalmazott. Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet.

Konkrét segítségnyújtás

Kérdésre válaszul a gyakorlati működést érzékeltetve kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással. Semjén Zsolt ehhez hozzátette: ha a jelzés megérkezik egy adott jogsérelemről, akkor a külügyi tárca bevonásával megnézik, milyen jellegű és milyen jogsegély volna megfelelő.

Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák. Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki.

Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval. Az érdeklődők további információkat a www.kji.hu honlapon találhatnak.


A legméltányosabb megoldást fogják megtalálni


A legméltányosabb megoldást fogja a kabinet megtalálni, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amekkora a tényleges támogatottsága az országban. A javaslatról Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz–KDNP hétfői frakcióüléséről távozóban beszélt, arra a felvetésre válaszolva, hogy a Hit Gyülekezete egyre több iskolát vesz át.

A kormányfő kijelentette, az egyházak által működtetett intézmények ügyét nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek. Mint mondta, a szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt közös javaslatot készít az arányosság érdekében. Vagyis azért, hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól.

Meg tudják élni a vallásszabadságukat

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese egy más témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: az egyházi intézmények arra valók, hogy az adott valláshoz tartozók meg tudják élni vallásszabadságukat. Szembesülni kellett ugyanakkor azzal, hogy vannak egyházak, amelyek ott is kezdtek intézményeket átvenni, ahol mutatóban sincsen hozzájuk tartozó hívő.

Ebben a szituációban nyilvánvalóan nem a vallásszabadság valósul meg – állapította meg, megjegyezve: nem azt állítja, hogy üzletelés történik. Lehetőségként említette, hogy vagy presztízsokokból, vagy missziós küldetéstudatból teszik ezt bizonyos kisebb egyházak.

Nem képesek finanszírozni

Semjén Zsolt azt mondta, a magyar állam sem képes finanszírozni ilyen tömegben átvett intézményeket, illetve az adott egyház számára sem felelős lépés ez, mert olyan mértékben vállalja túl magát, hogy az a finanszírozás esetleges változása esetében fenntarthatatlanná teszi az intézményt.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, párbeszéddel egészséges határt kell húzni, és a legméltányosabb megoldást fogják megtalálni. Nem az a cél, hogy ellehetetlenítsék a kisebb egyházak intézményátvételét – mondta. Csak arra szeretnék „rábeszélni őket”, hogy olyan mértékben vegyenek át intézményeket, amilyen mértékben erre a híveik részéről ténylegesen igény van, illetve csak akkor, ha fenn tudják tartani azokat.