Ugyanakkor a határozati javaslatok megvalósíthatónak tartják a holding jellegű átalakítási koncepció hatékonyságjavításra vonatkozó pontjait. Szintén támogathatónak ítélik a létszámleépítést, a kollektív szerződés felülvizsgálatát, a tudatosabb ingatlangazdálkodást és a zrt. irányítási rendszerének átszervezését. Az ülés résztvevőinek tájékoztatása szerint a Kocsis István BKV-vezérigazgató által szorgalmazott holding struktúra több ponton is továbbgondolkodást és a fővárosi önkormányzat tudatos stratégiaválasztását igényli.

Az Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) és Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztés egyebek között megállapítja, hogy a BKV átlátható működéséhez nincs szükség a holding struktúrára. A főpolgármester-helyettesek által vezetett munkacsoport, amely a holding koncepciót vizsgálta, megállapította, hogy ez az elképzelés – összesen négy kiemelt intézkedéssel – egyszeri, 1,2 milliárd és évi 4,7 milliárd forint állandó megtakarítással számol. Ebből három intézkedéshez nincs szükség a BKV holdinggá alakítására.

A humán erőforrás racionalizálásával feltételesen 700 fős létszámleépítés és 3,1 milliárd forint ráfordításcsökkenés érhető el. A tervek között szeptembertől, a vezérigazgató által szorgalmazott ezer új busz lízingelésekor 350 fős leépítést, jövő évtől pedig 348 fős karbantartói létszámcsökkentést valósíthatnának meg. A kollektív szerződés racionalizálása 900 millió forintos megtakarítást jelentene jövő évtől, és – ugyancsak 2010-ben – egy telephely eladásából 1,2 milliárd forint egyszeri bevétel származhat. A holding koncepció tényként számol a BKV állami normatív támogatásának 30 milliárd forintos megemelésével, ez azonban az állami költségvetést érintő feltételezés.

A BKV hosszú távú, 10+5 éves közszolgáltatási szerződésének megkötése pedig versenykorlátozó hatású lenne. A versennyel a munkacsoport szerint a szolgáltatás színvonala és az ellátás hatékonysága is javítható. Megállapították azt is, hogy a holding struktúrában az egyetlen feltételezett megtakarítási lehetőség a kezdeti 25 milliárd forint értékű tőkebevonás, ami évi 2,5 milliárd megtakarítást eredményezhet az adósságállomány kiváltásával. Valójában azonban ez sem bizonyított, mivel a koncepció nem üzletrészvásárlással, hanem tőkeemelés és eszközapport révén vonná be a kisebbségi tulajdonosokat.

A magánbefektetés tőkeköltségére nem tér ki a koncepció, mint ahogy arra sincs figyelemmel, hogy a magántőke elvárt hozama várhatóan magasabb, mint a hitelezők elvárt hozama. Kocsis István ismét benyújtotta az ezer busz beszerzésére vonatkozó javaslatát, amelyet „üzleti titok” minősítéssel, lezárt, lepecsételt borítékban kaptak meg a kabinetülés résztvevői. Hagyó Miklós irodavezetője levélben nehezményezte a főpolgármesteri kabinetülés előkészítőinél, hogy a BKV-vezérigazgató által jegyzett anyagot – csakúgy, mint egy hete – ezúttal sem kapta meg véleményezésre a szakmai főpolgármester-helyettes stábja.

Hagyó Miklós a kabinetülésre ez ügyben benyújtott észrevételében szintén nehezményezi az eljárást, és leszögezi, hogy jól megfontolt, alaposan végiggondolt döntésre van szükség, mivel az ezer busz nemcsak az utasok mindennapi életét, hanem a főváros arculatát is befolyásolhatja majd. Rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben egy ilyen volumenű megrendelés nagy lehetőséget adna a magyar gazdaságnak, mivel az itthoni összeszerelés több mint ezer embernek adna két évre munkát. Célszerűnek tartja a főpolgármester-helyettes azt is, hogy a BKV buszaival együtt szerezzenek be a Budapesti Közlekedési Szövetségben szerepet vállaló Volánbusz számára is új járműveket, hogy további kedvezményeket érjenek el a szállítónál.

A szmogriadók valószínűségét csökkentené, ha minimum Euro 4-es motorú, alacsony padozatú, légkondicionált, korszerű utastájékoztatóval felszerelt buszokat szereznének be. A főpolgármester-helyettes megjegyzi, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Főgáz Zrt. azon dolgozik, hogy a csatornázási művek által termelt biogázból sűrített földgázt (CMG) állítsanak elő. Ezt 2010-re a Főgáz vezetékein keresztül betölthetővé tennék a BKV belvárosban közlekedő buszaiba. Az új buszok 10 százalékát érintené ez a környezetkímélő megoldás. Hagyó Miklós a buszbeszerzés pénzügyi konstrukciójánál fontosnak tartja a kiszolgáltatottság elkerülését, azt, hogy a BKV buszközlekedését egyetlen külső beszállítótól tegyék függővé. Szerinte az állam szerepvállalása elkerülhetetlen a pénzügyi terhek viselésekor. Kormányszintű gazdasági vállalással, a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Gazdasági Minisztériummal való együttműködéssel azonban kiküszöbölhetnék azt, hogy a közösségi közlekedés egyetlen magáncégnek legyen kiszolgáltatva.

(MTI)