A teljes népességen belül 12-ről 16 százalékra nőtt a Magyar Szocialista Párttal nyíltan szimpatizálók száma a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint, amely a Heti Válasz számára készült június derekán, 1000 fős, reprezentatív mintán. A kutatás megjegyzi, az MSZP most áll azon a népszerűségi szinten, mint a tavalyi pártszakadás pillanatában, az okok között keresgélve pedig leginkább azt valószínűsítik, hogy célba talált „az MSZP a Fidesz egyetlen lehetséges kihívója” üzenet. Mindeközben a Fidesz elérte a ciklusban a legalacsonyabb szimpátiaindexét: tízből kevesebb mint három polgár (28 százalék) szimpatizál nyíltan a kormánypárttal.


15 százalékot csökkent a Fidesz

Az olló zárulása azonban csak látszólagos: sem a pártok, sem a politikusok szimpátiaindexéből nem szabad automatikusan következtetni a választói magatartásra – ezt a Fidesz 1994-ben, Dávid Ibolya 2010-ben tapasztalhatta meg. A választói magatartásnak sokféle összetevője van ugyanis: a részvételi szándék, a választók értékrendje, a politikai alternatívák korlátozott száma, a korábbi választói döntéshez való viszony és természetesen egy-egy politikus iránti rokonszenv mértéke, illetve az olyan elvont kategóriák, mint amilyen a „kormányképesség”.

A részvételüket biztosra ígérő, aktív választók körében tehát 44 százalékkal a Fidesz továbbra is jelentősen vezet (egy évvel ezelőtt még 59 százalékon állt ebben a körben), az MSZP 27, a Jobbik 16 százalékot szerezne.


Izgalmasan alakul közben az MSZP és a Jobbik versenye, amelyben ezúttal a szocialisták állnak győzelemre (az aktív szavazók körében 2011 augusztusa és 2012 májusa között a Jobbik orrhosszal vezetett). Gyanítható, hogy a legnagyobb ellenzéki párt címről a nagyon elégedetlen, korábban MSZP-, később Jobbik-, gyűjtőnéven protestszavazók döntenek.

Mi legyen Gyurcsánnyal?

Összességében az MSZP látszólagos erősödését hiba volna valódi reneszánsznak nevezni a Nézőpont Intézet szerint: a szocialisták erősödő szimpátiaindexe mögött nem új, hanem bátrabb támogatók állnak. Mindeközben a párt egyedüli kormányzását csak a megkérdezettek 18, az LMP-vel való koalíciójukat 27, míg egy „új baloldali párt” kormányalakítását 36 százalék támogatná, amely szinte egy az egyben megegyezik az előző őszi, azonos kérdésekben mért adatokkal.


Tovább bonyolítja a helyzetet a Gyurcsánnyal való együttműködés ügye. Érdekes, hogy míg korábban Gyurcsány igen népszerű volt az MSZP támogatói körében, ma már csak a megkérdezett MSZP-támogatók 30 százaléka szorgalmazza az együttműködést vele, 57 százaléka nem. Az MSZP azonban ezt a kérdést még nem tudta hitelt érdemlően lezárni, s ez még sok kellemetlenséget okozhat neki – áll az elemzésben.

EU, euró: nem igazán

Noha közismert, hogy a választások végkimenetelére legnagyobb hatással a gazdaság állapota szokott lenni, előfordulhat, hogy 2014-ben az európai integrációhoz való viszony legalább olyan fontos lesz. A miniszterelnök által már sokszor ismételt „európai intézményválság” állásfoglalásra késztetheti a pártokat. Ebből a szempontból érdekes, hogy a Fidesz támogatóinak csak 40, a Jobbik és az MSZP szimpatizánsainak 26, illetve 51 százaléka elégedett az uniós tagsággal. Az évekkel ezelőtt még végcélként megjelölt euróbevezetés megítélése is figyelemre méltóan alakult: 2012 júniusában a megkérdezettek 54 százaléka úgy vélte, hogy az ország szempontjából nem előnyös, s csupán 28 százalék szerint jelentene előrelépést. Mindez első látásra szintén nem kedvez az EU-val mindenáron jó kapcsolatokra törekvő hazai baloldal „reneszánszának”.

A Nézőpont Intézet megemlíti, hogy a 2010-es választások óta soha nem mértek ilyen alacsony részvételi hajlandóságot (49 százalék). Mint ismert, 2010-ben a választásra jogosultak csaknem kétharmada elment szavazni.