Csont nélkül

NOlimpia: több mint negyedmillió aláírás

MNO, 2017. február 17., péntek 13:43, frissítve: péntek 20:26
Több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze
Több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Tapsvihar, ováció fogadta a sajtótájékoztató helyszínén Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum Mozgalom vezetőjének bejelentését, amely szerint 266 151 aláírást gyűjtöttek össze a budapesti olimpiai pályázat visszavonását célzó népszavazási kezdeményezésük során. 138 ezer támogató már elég ahhoz, hogy helyi népszavazást írjanak ki Budapesten, vagyis csaknem a duplája jött össze a szükségesnek.

A tapasztalatok szerint a szignók 15-20 százaléka szokott érvénytelen lenni, ha ebből indulunk ki, akkor ki kell írni a referendumot. A hitelesítés a választási iroda feladata, ők addig számolják az érvényes aláírásokat, amíg el nem jutnak 138 527-ig, utána leállnak.

Fekete-Győr András arról is beszélt, hogy mozgalmuk 45 napos országjárásra indul, ezzel is elősegítve, hogy „közös ügyeinkről beszéljünk”, amelyek közé tartozik egyébként már az olimpiarendezésről szóló szavazás is.

Az Együtt közleményben gratulált a Momentumnak, az aláírásgyűjtésbe szintén beszálló Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig egyszerűen csak a korrupciót csökkentő Grabovoj-számsornak minősítette a 266151-et.

Tarlós visszalépne?

Ha már eldőlt, hogy a budapestiek kellő számban aláírták, hogy népszavazást akarnak, akkor (...) erősen el fogok gondolkodni azon, hogy nem kéne-e visszavonni a pályázatot – jelentette ki Tarlós István főpolgármester szokásos pénteki tájékoztatóján. Tarlós István egyelőre nem tudott arra a felvetésre felelni, hogy az aláírások leadása után megakadályozható-e a népszavazás. A választási törvény szerint ugyanis a népszavazást kezdeményező – azaz jelen esetben a Momentum Mozgalom – az aláírások leadása után már nem vonhatja vissza a kezdeményezését. A főpolgármester jelezte, hogy természetesen teljesen értelmetlen lenne egy visszavont pályázatról népszavazni, azonban még nem nézte meg a jogi lehetőségeit. A Momentum Mozgalom kezdeményezésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem akadályozza majd a kiírási folyamatot, ha pedig azt tapasztalja, hogy mások ezt teszik, akkor felszólal ez ellen.

Ezt követően a főpolgármester az Indexnek azt mondta, nem ismeri még a kormány álláspontját az olimpiáról és a népszavazásról, azonban ha igaz, hogy mindenki visszalép, és mindenki rá néz, akkor ő ki fogja mondani, amit kell, és szerdán beviszi a Fővárosi Közgyűlés elé az olimpia visszavonásáról szóló javaslatot.

Tarlós elmondta, furcsának tartja, hogy ennyi ember ilyen gyorsan meggondolta magát, de hajlik rá, hogy elfogadja a nép akaratát. Hozzátette: annyiban másabb a helyzete az olimpiai visszalépést korábban bejelentő római polgármesternél, hogy Budapest már beadta a MOB-bal közös pályázatot az olimpia megrendezésére, Róma pedig még nem.

Ezért Budapesten még két testület döntésére van szükség az esetleges visszalépéshez: a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Közgyűlés határozatára. Ha ezek megvannak, és mindenki bujkál, ő kiáll az emberek elé, és bejelenti a visszalépést.

Borkai nem örül

A Momentum Mozgalom bejelentését követően közleményt adott ki Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. „Pontosan emlékszem arra a napra, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság székházában valamennyi politikai párt vezetői konszenzusban voltak az olimpiarendezést illetően, mindannyian pártpolitikától függetlenül támogatták a budapesti pályázatot. Az ellenzéki pártok azonban sajnálatosan kivonultak az olimpiarendezés támogatása mögül, és elkezdték a magyar társadalmat is megosztani” – írta. Szerinte a pártok ezzel a tevékenységükkel folyamatosan gyengítik Budapest rendezési esélyeit. „A Magyar Olimpiai Bizottság, mint a pályázat egyik benyújtója, a szakmai oldalt képviseli a témában. A döntés meghozatala, hogy Budapest fenntartja-e szándékát a hazai rendezésű olimpiára vonatkozóan, a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága” – tette hozzá lakonikusan a sportvezető.

Mivel a szükséges 138 ezer hiteles aláírás bizonyosan meglesz, így a Momentum Mozgalom szerint ki kell írni a népszavazást a budapesti olimpia rendezéséről. A kérdés csak az, hogy ha a főváros visszavonja pályázatát, akkor el kell-e rendelni egy addigra okafogyott kérdésben a referendumot, illetve ha el is rendelik, meg kell-e tartani a népszavazást. Ezt a jogorvoslati fórumok végén vélhetően a Kúria fogja eldönteni.

Nagyjából 35,5 milliárd forintot költöttek eddig az olimpiára – legalábbis így összesítette a 444.hu. Az egyik jelentős tétel a Budapest 2024 Nonprofit Zrt-hez fűződik, a megkötött szerződéseinek értéke jelenleg 16,74 milliárd forint. Ez az összeg tartalmazza többek közt a 7,2 milliárdos külső tanácsadás díját, illetve a kommunikációs költéseket is. Majdnem ugyanennyiért vette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a területet is, ahová az atlétikai stadiont tervezik, de elment 4,2 milliárd különböző sportszövetségeknek is a budapesti olimpiai pályázatra hivatkozva.

– A népszavazás elrendelését nem tudják egyik pillanatról a másikra megakadályozni, ehhez a Kúria döntésére is szükség lesz – hívta fel a figyelmet lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A népszavazásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy ha megvan a szükséges számú aláírás, akkor a Fővárosi Közgyűlésnek kötelező kiírnia a népszavazást. Ez a döntés azonban még megtámadható a Kúrián, amely a megváltozott körülményekre hivatkozva megtagadhatja a referendum elrendelését. – Ez a teljes procedúra – tehát az aláírások ellenőrzése és a bírósági szakasz – azonban akár egy-két hónapot is igénybe vehet, így az olimpia témája még sokáig napirenden maradhat – ecsetelte az eljárást a szakértő.

Arra mindenesetre már volt példa, hogy egy okafogyott kérdésben tartottak referendumot. Még 2004-ben két kérdésben – a kettős állampolgárság ügye, illetve a kórházprivatizáció – volt országos népszavazás, ami végül az alacsony részvétel miatt eredménytelenül zárult. A kórházprivatizáció ügyében a Munkáspárt kezdeményezett népszavazást 2003 őszén, ám december közepén az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ominózus törvényt. Ennek ellenére a leadott aláírásokat az akkori Országos Választási Bizottság hitelesítette, a parlament pedig öt hónappal később, 2004 májusában elrendelte a referendumot, amit 2004. december 5-én megtartottak – részben egy akkor már egy éve hatályon kívül helyezett szabályról.

Elengedik?

A kormány és a Fidesz eddig érdemben nem nyilatkozott a népszavazási kezdeményezésről. Kósa Lajos pénteken annyit mondott, hogy ez a főváros ügye, hiszen olimpiát városok rendeznek, nem pedig országok, pláne pártok. A Hvg.hu értesülése szerint Orbán Viktor is erről beszélt, hozzátéve, hogy a Momentum Mozgalom és az ellenzék Los Angeles és Párizs ügynökeként árulta el a budapestieket. Mindenesetre úgy értesültünk: a kormánypárt a vasárnapi boltzárhoz hasonlóan most is inkább visszavonulót fújhat, mert a referendum túlságosan mozgósító erejű lehet az ellenzéki oldalon. Információnkra egy fideszes forrásunk csak úgy reagált, hogy „no comment”, egy budapesti fideszes pedig azt mondta, ő személy szerint „elengedné ezt a történetet, mert már látszik, hogy jól nem lehet belőle kijönni”. Úgy tudjuk, több érintettet már értesítettek is a fejleményről.

A „kopaszbalhé” után a Fideszben úgy vélik, ha a Fővárosi Választási Bizottság tömegesen nyilvánítaná érvénytelennek az aláírásokat, az még akkor is komoly felháborodást keltene, ha korrekt módon járna el a testület. Ez pedig szintén olyan ügy lenne, amelyet tüntetésekkel, tiltakozásokkal, bírósági procedúrával sokáig napirenden lehetne tartani, vagyis szintén mozgósító erőt jelentene. Márpedig – lassan ráfordulva a választási kampányra – a Fidesz ezt taktikai okokból szeretné elkerülni. Korábban egy fideszes forrásunk azt mondta, a párt stratégiája kifejezetten a választói kedv alacsonyan tartására irányul majd, abból a logikából kiindulva, hogy a kormánypárti szavazókat úgyis ráveszik, hogy elmenjenek, a kormánnyal elégedetlenek pedig inkább maradjanak otthon minél nagyobb számban.

A legfrissebb információk szerint egyébként egyre kevésbé akarnak olimpiát nemcsak a budapestiek, hanem az ország más területein élők is. Egy egy héttel ezelőtt nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatás szerint a fővárosban nagy többségben utasítanák el 2024-et, ha sikeres lenne a népszavazási kezdeményezés, és lehetne voksolni a rendezésről. (És egyre inkább úgy tűnik, hogy lehet.) Azok körében, akik biztosan elmennének szavazni, 62,7 százalék leszavazná a rendezés ötletét, és csak 24,5 százalék támogatná, míg 12,7 százalék még nem tudja, mit akar. 

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Jövedelem- és tűréshatárok
Farkas Melinda
Az öregségi nyugdíjminimum alakulásán a legelesettebbek sorsa múlik.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása