Nyikhajozás és diktátorozás az Andrássy úton

Bucsy Levente, 2012. április 25., szerda 10:25
Harmincnégyen zsúfolódtak össze az SZDSZ Kossuth teret féltő eszmecseréjére a párt új, terézvárosi irodájában, ahol a színes politikai múltú Mécs Imre és az ismert balliberális „huszadikszázadista” történész, Ormos Mária volt a vendég.

Elhagyva az utcára nyíló, sokat megélt Belvárosi Liberális Klubot, az SZDSZ immár egy Andrássy úti, emeleti kéglit bérel központi rendezvényei megtartására. Az Oktogonhoz közeli helyiségbe várták a Kossuth tér átalakításának témájában Ormos Mária (Széchenyi-díjas történész), Mécs Imre (volt SZDSZ-es, majd MSZP-s, majd SZDSZ-es politikus) és Tarján András (a liberálisok jelenlegi prominense) eszmecseréjére a szabad demokrata híveket. 34-en jöttek el, beleszámítva tényleg mindenkit, aki összezsúfolódott a polgári lakásban. Amit mindig megírunk ilyen alkalmakkor: az ellátmány zsíros kenyér volt, ezúttal azonban 90 forintot kértek érte (nem egy bringásreggeli, na). Szabadai Viktor pártvezető régi ismerősként kínálta ülőhellyel az MNO tudósítóját, aki szokásához híven átnyálazta gyorsan a szakirodalmi kínálatot: Lovas Zoltán (Tiszta Kezek Mozgalom) könyve, Kis János (ős-SZDSZ) kiadványa, satöbbi.

Könnyű volt csendre inteni a cserékkel, gyúrókkal együtt két focicsapatnyi megjelentet, Tarján a húrok közé is csapott. Először a francia becsületrend büszke tulajdonosát, Mécset kérte, mondjon valamit a Kossuth tér ügyében. Helyette inkább Ormos Mária kezdte, mégpedig azzal, hogy bár ő nem műtörténész, a József Attila-szobor nem is olyan jó, mint mondjuk Károlyié. Sietve tette hozzá, hogy ha most elkezdi Károlyi Mihályt támadni, akkor a jobboldal védelmezőjének tűnik, ha viszont politikailag védi, nem mondana igazat, úgyhogy legszívesebben Károlyiról inkább nem mondana semmit. Ezt követően egyébként következetesen kerülte is a témát, hiába próbálta Tarján diskurzusba keverni, hogy Károlyi Mihály csinálta, vagy csak fémjelezte „az első magyar köztársaságot”.

Károlyi Mihály

A „vörös gróf”, az „első magyar köztársaság” elnöke, emigráns baloldali, másfél esztendőn át a Rákosi-rendszer útitársa, emigrációban a kisantant és a sztálinista Szovjetunió „munkatársa”. Fiatalkorából „automobil-baleseteitől” és kártyacsatáitól volt hangos a közbeszéd. Az 1918-as „őszirózsás forradalom” vezéralakja; katonai csapatokkal elfoglalta Budapest középületeit, egy fanatikus csoport pedig Tisza István miniszterelnököt meg is ölte. Károlyit a népköztársaság miniszterelnökének nevezték ki, majd államfővé avanzsált.

Mécs Imre ekkor szállt ringbe: gyakran megjelenik előtte rabtársa és barátja, Litván György, amint olyan sokat tesz Károlyi Mihály emlékének ápolásáért. A színes politikai múlttal rendelkező Mécs a Kossuth tér folyó átalakításáról felpaprikázva beszélt: „Jönnek ilyen nyikhajok, és meg merik ezt tenni.” Emlékei némileg mintha hiányosak lennének a Kossuth tér múltjával kapcsolatban, meghatva emlékezett vissza ugyanis a Kossuth híd '56-ban még ott lévő „maradványaira”, a híd viszont – mi legalábbis így tudjuk – 1957-ig forgalomban volt. A javarészt idős hallgatóságban ez a részlet sok mindenkit nem zavart meg, annál is inkább, mert Ormos Mária átvette a szót, költői kérdést dobva fel: mennyivel állítsuk vissza az időt, 62 helyett miért nem inkább 100 évvel, vagy a honfoglalás idejéig? „Baromság!” – adta vissza a szót Tarján Andrásnak, aki „a hitre alapuló politizálás” jelképének nevezte az új Kossuth teret. És újra Mécs: nem azáltal kell szembenézni a múltunkkal, hogy szobrokat helyezünk ide-oda, és egyébként is, a Parlamentet egy háromszor ekkora országra építették, Budapest pedig „három német bigyóból” jött létre.

No, ekkor gurultak le a tér problematikájáról, és a Bibó-kollégium egykori lakóinak hatalomtechnikai mesterkedései kerültek terítékre. Ormos Mária történelmi távlatokba helyezte a helyzetet, mondván, „tele vagyunk diktátorokkal”. Tarján András azon, némileg váratlan felvetésére, hogy régóta izgatja, mi történt '56. október 25-én, Mécs Imre előbb annyival igyekezett elintézni, hogy igyekeztek a rezsimek nem alaposan kikutatni a történteket, noha ő a honvédelmi bizottság elnökeként rengeteget harcolt az ügy kivizsgálásáért.

Tarján András bejelentette: ősszel ötvenhatos sorozatot indít az SZDSZ.

Annak kapcsán, hogy milyen mértékű a kormány felelőssége a helyzetben, elhangzott, az Orbán-kormány a Magyarország megszállását közvetlenül megelőző pillanatra igyekszik visszaállítani az órát. Ormos Mária szerint az ősbűnt 1941-ben követték el, ésszerűtlenül követelve a revíziót. Ormos a történészek jelentős hányadával áll vitában az ezt követő kijelentésével, mely szerint a háborúba belépni nem volt kényszer, „egyetlen jelet sem tudok felmutatni”, hogy a németek lerohanták volna az országot – szögezte le. Meg is nevezte a bűnöst Bárdossy László '41-es miniszterelnök személyében. „Nyolcvan éve nem tudja a magyar társadalom, miért kellett belemászni a második világháborúba” – foglalta össze véleményét Mécs, majd Tarján és Ormos között vita alakult ki, rövid vagy hosszú volt-e a XX. század. (Tarján és egyébként a történészi kánon szerint is „rövid”, 1914-től 1989-ig tartott; Ormos Mária viszont az 1870-es éveket is hozzákapcsolná, mondván egy hatalmas válság söpört végig, és ekkor alakult ki az antiszemitizmus.)

Tarján – jó moderátorhoz méltóan – egy kérdéssel evickélt ki a helyzetből: hogy lehet ilyen XX. századi tapasztalattal valami még rosszabbat csinálni? Mécs Imrének megvan a válasza: a ma fideszes ex-Bibó-kollégisták nincsenek tisztában sem a politikával, sem a közélettel, sem a magyarság helyzetével. Azt már Ormos biggyesztette hozzá, hogy még modoruk sincsen. A beszélgetést vezető Tarján a történészt faggatva rákérdezett arra is, milyen volt a társadalmi rétegződés és mondjuk az arisztokrácia élete abban a korban, amelyet a kormány vissza akar hozni. Ormos szó szerint ezt mondta: „kevés arisztokrata barátom volt, nem tudom”. Mécs inkább újfent a kormány „nyikhaj mentalitását” citálta a hallgatóság elé, amellyel tönkreteszi szerepvállalásunkat a „kegyelmi állapotban” létrejött EU-ban.


Egy huszárvágással tértek rá a következő megbeszélnivalóra; Tarján felidézte Gerő András történész azon véleményét, hogy jogi eszközök is vannak a Jobbik betiltására. Ormos Mária kollégája veretes mondására annyit reagált, „a zsidóktól már nincs mit elvenni”, a szót visszavevő Tarján pedig úgy zárta le ezt a gondolatot, hogy „a cigányoktól sem”, majd megjegyezte: igen nyögvenyelősen zajlik a romagyilkosságok felderítése. És egy másikba kezdett: – Az „elmúlt nyolc év”-ezés lassan okafogyottá válik, ezért kell most Brüsszelezni, Moszkvázni. Fél mindenki, az is, akinek nincs semmije, és az is, akinek van. Hogy lehetett ilyen rövid idő alatt kiépíteni a félelmet? – hangzott el a kérdés. Ormos válaszában azt mondta, a szélsőjobboldalon nem azok ágálnak, akiknek semmijük sincs, a társadalomban viszont azok mernek kockáztatni, akik rossz helyzetben vannak. Mécs Imre „a félelem arányos szintjéről” beszélt, ami átcsaphat aránytalanságba. Ő most az '57 május 1-je utáni helyzetet látja kibontakozni, amikor is az emberek elkezdtek igazodni a semmiért. „Könyveljük el úgy, hogy volt húsz jó évünk” – kerekítette le a beszélgetést Tarján András, átadva a szót a kérdéseknek.

Az első, már megválaszolását is sejtető kérdés az iránt érdeklődött, milyen ideológiai üzenete van a Kossuth tér átrendezésének. Ormos Mária – a bő egy órával korábban tapasztalt módon – lerázta magáról; „amit tudtam, elmondtam”. Annyit még hozzátett, nem lehet olyan régi szimbólumokat visszaállítani, amik nem fejezik ki a mát. Mécs Mussoliniék monumentális téralkotási lázára mutatott rá, „ha művészettörténész lennék, remek pamfleteket tudnék írni” – zárta le rövid gondolatát. A közönség szavai „nagyságrendileg” mind arra a veretes mondatra irányultak, ami végül el is hangzott: „Itt Orbán urunk akarata érvényesül.”

hirdetés
Vezércikk
Ez út hazámba visszavisz
Körmendy Zsuzsanna
A zsákvászon tarisznyában lehetne konyakos meggy is vagy marcipán.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 13:06
  2. 12:50
  3. 12:44
  4. 12:33
  5. 12:26
  6. 12:17
  7. 12:14
  8. 12:00
  9. 11:56
  10. 11:55
  11. 11:49
  12. 11:46
  13. 11:42
  14. 11:40
  15. 11:33
  16. 11:28
  17. 11:27
  18. 11:26
  19. 11:24
  20. 11:19
  21. 11:13
  22. 11:10
  23. 11:08
  24. 11:00
  25. 10:58
  26. 10:53
  27. 10:52
  28. 10:42
  29. 10:36
  30. 10:33
  31. 10:24
  32. 10:18
  33. 10:12
  34. 10:09
  35. 10:05
  36. 10:01
  37. 09:50
  38. 09:40
  39. 09:35
  40. 09:33
  41. 09:22
  42. 09:10
  43. 09:06
  44. 08:50
  45. 08:49
  46. 08:48
  47. 08:35
  48. 08:35
  49. 08:33
  50. 08:17
  51. 08:10
  52. 08:10
  53. 08:04
  54. 08:00
  55. 07:49
  56. 07:30
  57. 07:00
  58. 06:31
  59. 05:41
  60. 05:30
  61. 04:58
  62. 00:40
  63. 00:01
  64. 23:50
  65. 23:36
  66. 23:20
  67. 22:56
  68. 22:34
  69. 22:25
  70. 22:19
  71. 22:05
  72. 21:56
  73. 21:44
  74. 21:32
  75. 21:26
  76. 21:20
  77. 21:18
  78. 21:10
  79. 21:10
  80. 21:08
  81. 20:56
  82. 20:48
  83. 20:39
  84. 20:38
  85. 20:29
  86. 20:25
  87. 20:18
  88. 20:17
  89. 20:13
  90. 20:07
  91. 20:00
  92. 20:00
  93. 20:00
  94. 19:56
  95. 19:55
  96. 19:51
  97. 19:50
  98. 19:47
  99. 19:45
  100. 19:44
hirdetés