A mostani európai választások eredménye Orbán Viktor szerint világosan mutatja: az európai politika nem korlátozódhat arra, hogy a válsággal szemben csak a pénzügyi fegyelemről legyen szó. Az embereknek biztonságra, munkalehetőségre van szükségük, ezért a miniszterelnök – mint mondta – azt várja a mostani európai változásoktól, hogy a munkahelyteremtésre és munkaadásra fókuszáló, „Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer”.

Fotó: MTI
Választások Európa-szerte

Franciaország


A szocialisták elnökjelöltje a második fordulóban is felülmúlta Nicolas Sarkozyt, így 1995 után újra baloldali államfő költözhet az Élysée-palotába. Bővebben>>>

Görögország

A szavazatok közel háromnegyedének összesítése után a konzervatív Új Demokrácia párt áll az élen a Görögországban vasárnap tartott parlamenti választás eredményeként.

Szerbia

A nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) vezet a szerb parlamenti választásokon a vasárnap éjszakai részeredmények szerint. A Köztársasági Választási Bizottság közlése szerint az ellenzéki párt több mint 3 százalékponttal előzi meg az eddig kormányzó, Boris Tadić vezette Európa-barát Demokrata Pártot (DS).


Közép-Európa szép jövő előtt áll, a szükséges reformok végrehajtásával pedig a Balti-tengertől az Adriáig széles és erős növekedési övezet jön létre a következő években – mutatott rá. A történelemnek jelentősége van a világ ezen sarkában: Horvátország – amelyről a magyarok mindig is a tisztelet hangján beszéltek – és Magyarország az elmúlt sok száz évben bizonyította államalkotó képességét – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindkét ország fontos szerepet fog játszani a jövőben az európai biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek, történelmi kötelességnek tekintette, hogy támogassa Horvátország – akár katonai, akár gazdasági – integrációs törekvéseit.

A találkozón áttekintették az energetikai együttműködés helyzetét, és egyetértettek abban, hogy mindkét államnak érdeke az együttműködés erősítése, a perspektívák szélesítése. Magyarország minden olyan beruházásban – érkezzen északról vagy délről – részt vesz, amely növeli az energiabiztonságot – ismertette. A magyar és a horvát olajtársaság, a Mol és az INA viszonyát firtató kérdésre a kormányfő azt válaszolta, az európai vállalatirányítási szabályokat tekintik mérvadónak.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet


A Molban 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar államnak semmilyen vállalatvezetési joga nincs – szögezte le. Azt, „hogy milyen szerződések milyen feltételekkel, milyen konstrukcióban léteznek – még ha tulajdonossá váltunk is időközben 25 százalék erejéig –, vállalati kérdésnek tekintjük” – magyarázta, megjegyezve, hogy a magyar állam jogosítványai még annál is korlátozottabbak, mint a horvát államnak az INA-val kapcsolatos jogosítványai. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a vitákat ott kell rendezni, ahol arra lehetőség van, államközi kapcsolatok szintjén ez nagyon nehéz lenne. A kormányátalakítást érintő újságírói felvetésre a miniszterelnök megismételte korábbi válaszát, miszerint „kellő rendben, minden döntés megszületése után” tájékoztatást adnak majd.

Szorosan együtt kell működni

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szerint minden területen kiválóak a magyar–horvát kapcsolatok, a két ország között feltétel nélküli az együttműködés, és „rendkívül kevés” a nyitott kérdés. Mint mondta, a tízmillió lakosú Magyarország és a 4,5 milliós Horvátország „két kis állam”, amelyeknek szorosan együtt kell működniük egyes speciális feladatokban. A lehetséges együttműködési területek között említette a cseppfolyós gáz szállításának, a rijekai kikötőnek és a vasúthálózat fejlesztésének az ügyét, amelyek – mint kiemelte – a térség jövője szempontjából is fontosak. Megköszönte, hogy Magyarország „az elsők között ratifikálta” Horvátország uniós csatlakozási szerződését.

Fotó: MTI


A vendég is beszélt a Molról és az INA-ról, és kérdésre válaszolva elmondta, az INA ügye nem befolyásolhatja a két ország hatékony együttműködését. Amikor a horvát állam foglalkozott az INA eladásával a Molnak, a magyar államnak „semmi köze nem volt” a vállalathoz, mások voltak a beruházók, a magyar állam csak időközben vált résztulajdonossá a Molban – fejtette ki. Hozzátette: nyilvánvalóan „nem mellékes egyik államnak sem”, hogy egy vállalat mennyit fizet be a költségvetésbe, de a két államnak nem volt beleszólási joga „ezekbe a szerződésekbe”.

Zoran Milanovic arról is beszélt, hogy a tanácskozáson egyebek mellett megvitatták az aktuális az európai fejleményeket és az emberek, a családok biztonságának kérdését, amely jelenleg kulcsfontosságú téma Európában.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet


A magyar kormány figyelemmel kíséri a szerbiai választások eredményét, ezt egyrészt az ott élő magyar közösség súlya önmagában is indokolja, másrészt az, hogy a kabinet az Európai Unió további bővítésének híve – mondta Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva. A kormányfő elismerését fejezte ki azért, hogy a jelenlegi adatok alapján a Szerbiában élő magyar közösség a korábbinál nagyobb számban vett részt a voksoláson.

A vajdasági magyarok politikai aktivitása, optimizmusa és hajlandósága a közéleti részvételre növekedett az elmúlt időszakban, ami mindig erősebbé teszi a közösséget – értékelte a vasárnapi választást, amelynek eredménye – mint mondta – magyar szempontból sikeresnek látszik. Arról viszont szerinte még korai beszélni, hogy európai szempontból mit hoz a mostani választás.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet